A visszatérők közül
sokan arról számolnak
be, hogy egy alagútba kerültek, amelynek a
végén fény várta őket
Az egyiptomi holtak védelmezőjeként ismert isten, Anubisz kísérte vissza az élők közé egy súlyos baleset után Perusza Zoltánt (49). A férfi a halálból tért vissza, azt mondja, a túlvilágon járt, és azóta minden félelme elszállt, az elmúlás már nem riasztó számára.
– A balesetem után mélyalvásban, mesterséges kómában tartottak az orvosok a sérüléseim miatt. Olyan dolgokat láttam, éreztem, amit előtte és azóta sosem. Mielőtt felébresztettek, egy végeláthatatlan szobában voltam, egy bordó kanapén emberek ültek szótlanul. Olyan síri csend volt, ami itt a földön sehol. Állt mellettem valaki.
Emberi teste volt, a feje pedig valamilyen állaté, talán kutyáé lehetett. Egyiptomi rajzokon láttam ilyet, később felismertem: Anubisz lehetett. Átvezetett egy függőlegesen hömpölygő folyón, mint valami függönyön, és máris a kórházban találtam magam – idézte fel a hét éve is ugyanolyan éles misztikus emléket Zoltán.
Álmodta volna az egészet? Állítása szerint olyan élesek voltak ezek a tapasztalatok, amilyen álom nincs.
Perusza Zoltán több napig élet-halál közt lebegett a kórházban.
Egy négy éven át tartó kísérlet során angol kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy talán tényleg nem szűnik meg a tudat az agy leállásával.
Mégis lehet valami fény az alagút végén – foglalták össze a University of Southampton munkatársai, miután 2000 szívleállásos esetet megfigyeltek és dokumentáltak.
Akik visszatértek odaátról, azok 40 százaléka számolt be valamilyen észlelésről a klinikai halálban.
Egyikük, egy 57 éves southamptoni szociális munkás testét elhagyva a sarokból nézte végig a saját újraélesztését. Pedig a szívverés megszűnésével az agya már nem működött. – Az agy a szív leállása után 20-30 másodperccel kikapcsol, mégis ez a férfi azt is elmondta, hogy két sípolást hallott egy gépből, amely hárompercenként ad hangjelzést – számolt be dr. Sam Parnia, a kutatás vezetője.
Akik visszatértek odaátról, azok 40 százaléka számolt be valamilyen észlelésről a klinikai halálban
Az összesen 2060 szívleállás 330 túlélőjéből minden ötödiket furcsa nyugalom szállta meg. Egyharmaduk számára az idő lelassult vagy felgyorsult, és sokan erős fényt, villanást vagy napsütést láttak. Mások félelmet éreztek, és mintha mély vízben kellett volna előrehaladniuk. 13 százalék azt mondta, hogy testüktől különvált a tudatuk, és ugyanennyien voltak, akiknek élesedtek az érzékeik.
Azt gondolnánk, az orvostudomány ragaszkodik ahhoz a mindenki által az iskolában megtanult tézishez, hogy minden, amit érzünk, látunk, gondolunk, az agyműködés következménye.
Buda Botond ideggyógyász, egyetemi docens szerint azonban változás előtt állhatunk ebben a tekintetben is.
– Több mint egy évszázada vizsgálja a tudomány azt a kérdést, hogy elménk vajon független-e az idegrendszerünktől, lehetséges-e, hogy átlépje az agy fizikai határait. Az egyre gyarapodó kísérleti adatok alapján sok kutató az igenlő válaszra hajlik, az elme és az agy közti kapcsolatra vonatkozó újabb tudományos feltételezések alapján a halálközeli élmények átértékelése is szükségessé válhat – fogalmazott a doktor. Az élmények egyértelmű orvosi oka jelenleg sem tisztázott.
Hírességek is átélték
A Barátok közt egykori színésze, R. Kárpáti Péter miután meghalt a tévésorozatban, könyvet írt a halálközeli élményekről, és előadásokat is tartott a témáról.
– Zavarba ejtő, hogy mennyire kevés szó esik erről a fontos dologról. Az „átélők” sokszor nem kapnak választ a kérdéseikre, sőt sokszor nem is mernek erről mesélni, mert félnek, hogy bolondnak gondolják őket. Számomra a legfurcsább történet az volt, amikor valaki azt mesélte, hogy a kórházban kilépett a testéből, és a műtőlámpa tetején lévő sorszámot le tudta olvasni, később ellenőrizték, és stimmeltek a számok. Szeretném elérni, hogy az emberek legyenek nyitottak, és legalább merjünk kérdéseket feltenni – mondta el a színész korábban a Blikknek.
Hujber Feri színésznek pár évvel ezelőtt összeomlott a keringése, és újraélesztették.
– Voltam odaát, a pokolban, nem a mennyországban. Kiégett, kopár hamuval teli táj, ahol sárkányok repkednek, és én voltam az egyik. Most már nagyon jóban vagyok a halállal – mesélte akkor a színész.
Hujber Feri - vissza a halálból - videó
Törőcsik Marit 2011-ben legyintette meg a halál szele: egy tüdővizsgálat közben összeomlott a keringése, ő pedig kómába esett.
– Klinikai halott voltam, és mivel túl sokáig állt az agyműködésem is, nagyon féltettek – mondta korábban az Origónak a színészlegenda. – Szép halálom volt, mert nem kellett szembesülnöm azzal a ténnyel, hogy meg fogok halni. Az a pillanat megkímélt minden emberi szenvedéstől.
A kétkedők magyarázatai
Jóllehet a halálközeli élményeket már 1812-ben leírták, maga a kifejezés 1975-től vált használatossá egy a témában íródott könyv megjelenése után.
Mostanáig csupán az Egyesült Államokban több mint 9 millióan számoltak be ilyen élményekről.
Buda Botond a Blikknek összefoglalta, milyen orvosi magyarázatok születtek eddig a jelenségre – igaz, az orvos kiemelte, hogy mindegyiket tételesen meg is lehet cáfolni, és mindegyikre ugyanúgy van ellenpélda is. A kétkedők magyarázatai a következők:
1. Személyes és kulturálisan beágyazott várakozásainkból építkező képzeleti szülemény, hogy megóvjon minket a halál tényleges ridegségétől
2. A születés körüli élmények, a sötét szülőcsatornán át egy új, világos világba történő átjutás emlékének felelevenedése
3. A vér egyre csökkenő oxigén- és növekvő szén-dioxid-koncentrációja
4. Az ébrenléthez közeli, úgynevezett REM alvási fázisban álmodjuk az egészet
5. A neurokémiai magyarázatok valamely idegi ingerületátvivő anyaggal hozzák összefüggésbe az észleléseket
(forrás:blikk.hu)
