2017. április 30., vasárnap

Tánczos Katalin: AZ ÉN MIATYÁNKOM



AZ ÉN MIATYÁNKOM


Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senkise,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz eszükbe:
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba – reményteljesen,
S fohászkodj: MI ATYÁNK! KI VAGY A MENNYEKBEN…

Mikor a magányod ijesztően rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”
Mikor elnyomásban szenved az „igazság”
Mikor elszabadul a „Pokol” a Földre
Népek homlokára a „Káin” bélyege van sütve.
Óh „Lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól meggyötörve…
Hisz a bajban nincs barát, ki veled törődne,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg a homlokod…
S mondd: Uram! LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a kisember fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdagság” milliót költ, hogy éljen,
És millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba, tedd össze két kezed,
S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül, sőt ellene támadsz,
Mikor, hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Mikor lázad benned, hogy tagadd meg „Őt”…
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet:
Uram! Segíts, - S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magadat,
S később rádöbbentél, hogy kihasználtak!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram! MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a „nagyhatalmak” a békét megtárgyalják,
Mikor a BÉKE sehol – csak egymást gyilkolják!
Mikor a népeket vesztükbe hajtják
S kérded: Miért tűröd ezt?! MIATYÁNK!
Ó, „Lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj:
Lelkünket kikérte a „Rossz”, támad, tombol!
Uram! Ments meg a kísértéstől!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!

UTÓHANG

S akkor szólt az Úr Jézus, kemény – szelíden:
Távozz Sátán! Szűnj vihar! BÉKE, SZERETET,
És csend legyen!
Miért féltek – ti kicsinyhitűek?
Bízzatok! Hiszen Én megígértem Nektek:
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek!
Hűséges kis nyájam, Én Pásztorotok vagyok,
És a végsőkig VELETEK MARADOK!

Írta:
TÁNCZOS KATALIN


Pár évvel ezelőtt a menyasszonyom hívta fel a figyelmemet erre a gyönyörűséges imára, amelyet szerzőként akkoriban a híradások Dr. Papp Lajos szívsebész professzornak tulajdonítottak. Tömegével jelent meg az internet különféle honlapjain és előszeretettel mondták rendezvényeken, versenyeken egyaránt, valamint rengeteg videó feldolgozás is született belőle. Később a professzor úr a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD című könyvében a 119. oldalon leírja, hogy egy Iregszemcsei nyugdíjas tanárnőtől kapta a verset, de nem tudta, hogy ki írta mert azon nem volt feltüntetve.

Ekkor még nagyon kevés ember tudhatta azt, hogy akkor valójában ki is a szerzője a gyönyörű imának. Már kezdtük mi is feladni a reményt a Kedvesemmel, amikor megláttuk egyre több helyen feltűnni a kiváló költőnek, Kányádi Sándornak tulajdonítva a legújabb szerzőséget. Az internetre ekkor már mindkét ismert személyiség nevével kerültek fel mind a mai napig „Az Én Miatyánkom”feldolgozások, vagy csak versként beírva, összeállításokban szerepelve.

2012. 05. 19 – én Zircen a Háromhegyen tartották meg 4. alkalommal a Szomszédolás egész napos rendezvényét, ahol fellépett a kitűnő Énekművésznő, Dévai Nagy Kamilla is. Elmesélte, hogy valaki eljuttatta hozzá „Az Én Miatyánkom” című verset Dr. Papp Lajosnak tulajdonítva. Annyira megtetszett neki, hogy mivel jó barátságban van a professzor úrral, engedélyt kért tőle a megzenésítésre. Ekkor tudta meg Ő is, hogy más lehet a szerzője, de hogy ki, azt nem.

Koncert végén odamentem hozzá és szóba hoztam Kányádi Sándort, mint lehetséges szerzőt, de mosolyogva mondta, hogy hallott róla és a kiváló költővel is baráti viszonyban van, de Ő is elhárította, mert nem tudja ki a szerző. Felhatalmazott arra, hogy ha szóba kerül valahol, hivatkozhatom rá Kányádi Sándorral kapcsolatban. Megköszönve a hasznos információt, elbúcsúztam a művésznőtől továbbra is kételyekbe merülve. Ott voltunk, a menyasszonyommal, ahol eddig, igazából semmit nem tudva bizonyosan a szerzőről.

2012. 05. 20 – án vasárnap azonban nem hagyott nyugodni a dolog és búvárkodni kezdtem újra az interneten és ott került elő egyre több helyen Tánczos Katalin neve az „Én Miatyánkom” szerzőjéről és arról is, hogy kiadásra került egy verseskönyve ezzel a címmel. Tegnapelőtt a Bookline könyvterjesztőnél megrendeltem egy napos határidős szállítással, amelyet ma reggel háromnegyed nyolckor már a kezemben is tarthattam a futárszolgálat jóvoltából.


Szerény személyemben magam is gyermekkorom óta írok verseket és tudom, hogy verseskötetet nem szokás úgy olvasni, mint egy regényt. A 160 oldalas „Az én Miatyánkom” azonban annyira lenyűgöző volt, hogy nem tudtam letenni és végig olvastam egy kis szünet beiktatásával. Belőle megismerhettem Tánczos Katalint, aki végigjárta a hajléktalanok keserves világát számkivetettként, de mégis megmaradt Szeretetben és Békességben Önmagával és embertársaival egyaránt igaz Hitben és Magyarságtudatban egyaránt.

Döbrentei Kornél költő a kötet ajánlásában „Olykor Isten is hajléktalan” címmel többek között ezt írja: „A nem kis számú „futtatott” értelmiségi példát vehetne a Tánczos Katalin képviselte erkölcsi magatartásról, kiállásról, identitásról, nemzet – és világlátásról. Mindennek egyik legszebb, legtömörebb, megrendítőbb összefoglalása Az én Miatyánkom című verse. Ha elolvassuk, rájövünk: a miénk is.”

A kötet nyitó verseként a címadó gyönyörűséges ima végén pedig egyértelmű a mű keletkezésének feltételezett időpontja, hisz egyértelműen ott van:

 Írta:
TÁNCZOS KATALIN
Hajléktalan

(Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok)

Tánczos Katalin: AZ ÉN MIATYÁNKOM - videó