Lehetséges, hogy léteznek bejáratok a gízai Nagy Szfinxbe? Számos beszámoló és ritka fényképek szerint nagyon valószínű, hogy vannak üregek, kamrák és alagutak, melyek a Föld egyik legrejtélyesebb ősi emléke alá vezetnek.
A gízai Nagy Szfinx kétségkívül az egyik legtalányosabb emlékmű a bolygón. Ez a csodálatos ősi építészeti alkotás hosszú évtizedek óta zavarba hozza a főáramú tudósokat.
A 73 méter hosszú és 20 méter magas Nagy Szfinx tartja a legnagyobb monolit szobor rekordját a Földön. Ám szépsége és rejtélye messze felülmúlja a méretét.
A Nagy Szfinxet 1817-ben kezdték kiásni, amit szinte teljes egészében homok takart, amikor az első modernkori régészeti ásatás Giovanni Battista Caviglia vezetésével sikeresen feltárta a szfinx teljes mellkasát. A teljes szfinxet 1925-től 1936-ig tárta fel egy régészeti expedíció Émile Baraize irányításával.
Sok kutató szerint a szfinx hiányos, amit eredeti építői félbehagytak. Számos felfedezés a tudósok számára azt sugallja, hogy a szfinxet eredetileg egy sokkal nagyobb létesítménynek szánták, mint ami ma képesek vagyunk látni.
A hihetetlen mérete és titokzatos szépsége azonban nem az egyetlen dolog, ami zavarba hozza a kutatókat. Az a tény, hogy a tudósoknak fogalmuk sincs, hogy ki emelte ezt a fenséges emlékművet, csak fokozza a szfinx rejtélyét, amellyel kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot, kezdve az elveszett ősi civilizációktól egészen a földönkívüli lényekig.
Sőt vannak olyan tudósok, mint például Mark Lehner és Graham Hancock, akik rámutattak a Nagy Szfinx és a gízai fennsík piramisainak kapcsolatára az Oroszlán, az Orion csillagképpel és a mi Tejút galaxisunkkal.
A legnagyobb rejtély azonban valószínűleg magában a szfinxben és alatta található.
Több kutató már régóta azt állítja, hogy a Nagy Szfinxben és alatta több kamra is található. Egyesek szerint maga a mitikus Feljegyzések Csarnoka helyezkedik el a titokzatos műemlék alatt. Állítólag a Feljegyzések Csarnoka tartalmazza a kulcsot civilizációnk és a valódi emberi történelem megértéséhez. A mitológia szerint egy könyvtár van valahol eltemetve Egyiptomban, és sokan úgy vélik, hogy ez a Nagy Szfinx alatt található, amely magasan és büszkén tekint végig a gízai fennsíkon.
A Feljegyzések Csarnokáról azt mondják, hogy az ősi egyiptomiak tudásának tárháza, amit ókori papirusz tekercseken dokumentáltak és úgy vélik, hogy feljegyzéseket is tartalmaz olyan elveszett kontinensek történetéről és helyéről, mint Atlantisz. Összehasonlítva az egyiptomi Feljegyzések Csarnoka a Nagy Alexandriai Könytárhoz mérhető, amely a görög tudás otthona.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a Feljegyzések Csarnoka létezik, melyet az ősi egyiptomi civilizáció épített, mások viszont azt gondolják, hogy a hely létezett, de nem az ókori egyiptomiak, hanem egy sokkal régebbi ősi civilizáció hozta létre, amely megelőzte az ősi egyiptomiakat.
Érdekes azonban, hogy több rendkívül ritka és régi fényképen úgy tűnik, mintha számos bejárat lenne látható a titokzatos emlékművön. Ezekről a bejáratokról úgy vélik, hogy olyan folyosókba nyílnak, melyek végül a szfinx alatt található hatalmas kamrákba vezetnek. Ezeket a kamrákat már régen is kapcsolatba hozták a rejtélyes föld alatti könytárakkal, amelyek az emberiség ismeretlen történetét tartalmazzák.
"A Szfinx Üzenete" című könvvben Graham Hancock és Robert Bauval azt állítják, hogy az egyiptomi kormány együtt amerikai régészekkel eddig megakadályoztak minden vizsgálatot a szfinx körül vagy alatta, ezzel elejét véve annak, hogy bárki is felfedezze a föld alatti üregek vagy kamrák helyét és hogy kiderítsék, hogy mi található a szfinx alatt.
Több fotó is azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel léteznek aknák és átjárók, melyek a szfinxben és az alatta lévő feltáratlan kamrákba vezetnek. Érdekes, hogy Charles Thompson, aki már 1733-ban felkereste a szfinxet bejáratokról tett említést valamint egy lyukról a szfinx hátsó részének tetején.
A szfinxről készült ritka képeken számos anomália található, melyeket a későbbi helyreállítások során fedeztek fel. Vannak képek a szfinxről, melyeken óriási repedések láthatók a szfinx csípőjének tetején, ami sokak szerint egy sírkamrához vezet. Állítólag dokumentált bizonyíték van egy nagy téglalap alakú bejáratról a szfinx hátsó részének a tetején. Ez a bejárat 1,2x0,6 méteres, és több utazó beszámolt már róla. Ebbe az aknába és sírkamrába, amiről úgy gondolják, hogy a fáraók ideje alatt alakították ki, állítólag csupán néhány ember juthatott be.
Jól ismert azonban, hogy számos egyiptomi felfedezést még nem hoztak nyilvánosságra. Vannak beszámolók olyan ásatásokról, melyeket az egyiptomi kormány "nemzetbiztonsági" okokból leállított, erre a legjobb példa az a rejtélyes labirintus, amit 2008-ban fedeztek fel belga és egyiptomi kutatók.
Kapcsolódó cikk:
A gízai Nagy Szfinx kétségkívül az egyik legtalányosabb emlékmű a bolygón. Ez a csodálatos ősi építészeti alkotás hosszú évtizedek óta zavarba hozza a főáramú tudósokat.
A 73 méter hosszú és 20 méter magas Nagy Szfinx tartja a legnagyobb monolit szobor rekordját a Földön. Ám szépsége és rejtélye messze felülmúlja a méretét.
A Nagy Szfinxet 1817-ben kezdték kiásni, amit szinte teljes egészében homok takart, amikor az első modernkori régészeti ásatás Giovanni Battista Caviglia vezetésével sikeresen feltárta a szfinx teljes mellkasát. A teljes szfinxet 1925-től 1936-ig tárta fel egy régészeti expedíció Émile Baraize irányításával.
Sok kutató szerint a szfinx hiányos, amit eredeti építői félbehagytak. Számos felfedezés a tudósok számára azt sugallja, hogy a szfinxet eredetileg egy sokkal nagyobb létesítménynek szánták, mint ami ma képesek vagyunk látni.
A hihetetlen mérete és titokzatos szépsége azonban nem az egyetlen dolog, ami zavarba hozza a kutatókat. Az a tény, hogy a tudósoknak fogalmuk sincs, hogy ki emelte ezt a fenséges emlékművet, csak fokozza a szfinx rejtélyét, amellyel kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot, kezdve az elveszett ősi civilizációktól egészen a földönkívüli lényekig.
Sőt vannak olyan tudósok, mint például Mark Lehner és Graham Hancock, akik rámutattak a Nagy Szfinx és a gízai fennsík piramisainak kapcsolatára az Oroszlán, az Orion csillagképpel és a mi Tejút galaxisunkkal.
A legnagyobb rejtély azonban valószínűleg magában a szfinxben és alatta található.
Több kutató már régóta azt állítja, hogy a Nagy Szfinxben és alatta több kamra is található. Egyesek szerint maga a mitikus Feljegyzések Csarnoka helyezkedik el a titokzatos műemlék alatt. Állítólag a Feljegyzések Csarnoka tartalmazza a kulcsot civilizációnk és a valódi emberi történelem megértéséhez. A mitológia szerint egy könyvtár van valahol eltemetve Egyiptomban, és sokan úgy vélik, hogy ez a Nagy Szfinx alatt található, amely magasan és büszkén tekint végig a gízai fennsíkon.
A Feljegyzések Csarnokáról azt mondják, hogy az ősi egyiptomiak tudásának tárháza, amit ókori papirusz tekercseken dokumentáltak és úgy vélik, hogy feljegyzéseket is tartalmaz olyan elveszett kontinensek történetéről és helyéről, mint Atlantisz. Összehasonlítva az egyiptomi Feljegyzések Csarnoka a Nagy Alexandriai Könytárhoz mérhető, amely a görög tudás otthona.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a Feljegyzések Csarnoka létezik, melyet az ősi egyiptomi civilizáció épített, mások viszont azt gondolják, hogy a hely létezett, de nem az ókori egyiptomiak, hanem egy sokkal régebbi ősi civilizáció hozta létre, amely megelőzte az ősi egyiptomiakat.
Érdekes azonban, hogy több rendkívül ritka és régi fényképen úgy tűnik, mintha számos bejárat lenne látható a titokzatos emlékművön. Ezekről a bejáratokról úgy vélik, hogy olyan folyosókba nyílnak, melyek végül a szfinx alatt található hatalmas kamrákba vezetnek. Ezeket a kamrákat már régen is kapcsolatba hozták a rejtélyes föld alatti könytárakkal, amelyek az emberiség ismeretlen történetét tartalmazzák.
"A Szfinx Üzenete" című könvvben Graham Hancock és Robert Bauval azt állítják, hogy az egyiptomi kormány együtt amerikai régészekkel eddig megakadályoztak minden vizsgálatot a szfinx körül vagy alatta, ezzel elejét véve annak, hogy bárki is felfedezze a föld alatti üregek vagy kamrák helyét és hogy kiderítsék, hogy mi található a szfinx alatt.
Több fotó is azt jelzi, hogy nagy valószínűséggel léteznek aknák és átjárók, melyek a szfinxben és az alatta lévő feltáratlan kamrákba vezetnek. Érdekes, hogy Charles Thompson, aki már 1733-ban felkereste a szfinxet bejáratokról tett említést valamint egy lyukról a szfinx hátsó részének tetején.
A szfinxről készült ritka képeken számos anomália található, melyeket a későbbi helyreállítások során fedeztek fel. Vannak képek a szfinxről, melyeken óriási repedések láthatók a szfinx csípőjének tetején, ami sokak szerint egy sírkamrához vezet. Állítólag dokumentált bizonyíték van egy nagy téglalap alakú bejáratról a szfinx hátsó részének a tetején. Ez a bejárat 1,2x0,6 méteres, és több utazó beszámolt már róla. Ebbe az aknába és sírkamrába, amiről úgy gondolják, hogy a fáraók ideje alatt alakították ki, állítólag csupán néhány ember juthatott be.
Jól ismert azonban, hogy számos egyiptomi felfedezést még nem hoztak nyilvánosságra. Vannak beszámolók olyan ásatásokról, melyeket az egyiptomi kormány "nemzetbiztonsági" okokból leállított, erre a legjobb példa az a rejtélyes labirintus, amit 2008-ban fedeztek fel belga és egyiptomi kutatók.
Kapcsolódó cikk:
Kutatók megállapították, hogy egy óriási ókori egyiptomi föld alatti labirintus létezik, amely átírhatja a történelmet
Robert Temple egyiptológus professzor a szfinx hátsó részénél található egyik üregben
A föld alatti templom több mint 3000 teremmel rendelkezik, amelyek tele vannak hihetetlen hieroglifákkal és festményekkel. A rejtélyes föld alatti komplexum Havaránál található kevesebb mint 100 kilométerre Kairótól, nem messze III. Amenemhat piramisától.
Ezt a hihetetlen felfedezést azonban rejtélyes okok miatt titokban tartják a nyilvánosság előtt. Az expedíció eredményeit 2008-ban tették közzé a NRIAG című tudományos folyóiratban, és a kutatás következtetéseit nyilvános előadáson mutatták be, melyen a belga sajtó is részt vett. A megállapításokat azonban hamar elnyomta az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsa, és minden további kommunikációt felfüggesztett a felfedezésről nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Ez azt jelenti, hogy nem lenne meglepő, ha üregeket, kamrákat és járatokat fedeztek volna fel a szfinxben és alatta, de a hatóságok eltitkolják annak érdekében, hogy a szfinx által rejtett titkok ne kerülhessenek nyilvánosságra.
(forrás:http://ujvilagtudat.blogspot.hu)
- - - - - -
A Szfinx és Atlantisz titkai - videó
forrás: HISTORY
Felix Bonfils: A gízai nagy szfinx, Egyiptom, 1880 körül
