Megfigyelték, hogy azoknál az idős embereknél, akik 100 éven felüli életkorral rendelkeznek, az agy jóformán megáll az öregedési fázisban. Ennek tudományos miértjét azonban a tudománynak nem sikerült teljesen megfejtenie, pedig ez lehetne a kulcs az örök élet felé.
Nem egy esetben számolnak be különböző megfigyelések és kutatások arról, hogy a szuper öregkorban járó emberek még a fiatalokat is megszégyenítő memóriával rendelkeznek.
Öregek, fiatalokat meghazudtoló mentális képességekkel
A kutatók viszont nem tudják ennek az okát, hiszen a 100 év alatti öregek nagy része éppen ellenkező hatásokkal küszködik: memóriazavarokkal, mentális leépüléssel, demenciával.
Tudományosan bizonyították, hogy a szuperöregek agyának egyes részei újra megfiatalodnak 100 év után, és bizonyos részen megőrzik azt a fiatalságot, mint amilyen az agy azon része 50 évvel ezelőtt volt.
Ez azért is érdekes, mert az ember agya az ötvenes éveitől kezdve már nem nő, hanem zsugorodni kezd. A memória romlásának is ez az egyik közvetett oka.
Az emberi testmagasság is zsugorodni kezd, sok kutatás szerint már 30 éves korunktól kezdve lassan,de biztosan „törpülni” látszunk.
Azonban ezek a visszafejlődések nem egyetemlegesek, és kérdéses, hogy egyes, 100 év feletti életkorú embereknél miért nem következnek be egyes leépülések. Sőt, egyeseknél miért újul meg az agy.
Az Alzheimer-kór esetében például az emlékek elraktározásában és előhívásában részt vevő agyterületek kezdenek jelentősen zsugorodni, mely az időskor előre haladtával egyre jobban nő.
A Massachusettsi Általános Kórház kutatói az agy különböző területeit vizsgálták, főleg azokat, melyek az Alzheimer-kórban érintettek és a zsugorodásnak legjobban ki vannak téve.
A tanulmányban negyven idősebb – hatvanas-nyolcvanas éveikben járó -, valamint negyvenegy fiatalabb – 18-35 éves kor közötti – ember kognitív képességeit tesztelték.
Szuperagy időskorban
Az MRI-vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az idősebb alanyok egy részének emlékezőtehetsége vetekedett a fiatalabbakéval.
A tizenhét szóban forgó páciensnek az esetében az agy memóriagépezetének számos része vastagabbnak és egészségesebbnek tűnt, mint a velük egykorú társaiké.
A kutatók arra jöttek rá, amit már sejtettek az eredményekből, de most sikerült tudományosan igazolni: a kiemelkedő életkort elérő embereknél az agy mentális képességekért, emlékezésért felelős részei náluk nemhogy nem csökkentek, ugyanolyan méretűek maradtak, holott az agyuk többi részének térfogata csökkent.
Az agynak főleg azt a részét vizsgálták, amely a tanulás és az új információk elraktározásának képességével van összefüggésben, és arra jutottak, hogy ezek az agyi területek, különösen a hippokampusz, valamint a középső prefrontális kéreg, vastagabbak voltak a “szuperöregeknél”, mint a többi idősebb felnőttnél.
Ez lehet az örök élet kulcsa
Sok kutató nem akarja, hogy mások elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a jelen kutatásból, de egyes nyitottabb szakemberek nem tartják lehetetlennek, hogy ez a felfedezés, és ennek a folyamatnak a teljes megértése fog odavezetni, hogy megtaláljuk az örök élet kulcsát.
A kutatók azt remélték, hogy vannak olyan nem genetikai tényezők, mint például a jó kondíció és a helyes étrend, amelyek ellenállóvá tehetik az embert.
Ha rájönnek, hogy pontosan milyen folyamat megy végbe a szuperöregek agyában, akkor arra később akár életmegőrző kezeléseket lehetne alapozni, vagy valamiféle új, öregedés gátló vakcinát lehetne rá kifejleszteni.
Sőt, az átlagemberek időskori elbutulása elleni harcban is óriási reményeket adhatnak majd a kutatás további felfedezései.
(forrás: http://avilagtitkai.com)
Nem egy esetben számolnak be különböző megfigyelések és kutatások arról, hogy a szuper öregkorban járó emberek még a fiatalokat is megszégyenítő memóriával rendelkeznek.
Öregek, fiatalokat meghazudtoló mentális képességekkel
A kutatók viszont nem tudják ennek az okát, hiszen a 100 év alatti öregek nagy része éppen ellenkező hatásokkal küszködik: memóriazavarokkal, mentális leépüléssel, demenciával.
Tudományosan bizonyították, hogy a szuperöregek agyának egyes részei újra megfiatalodnak 100 év után, és bizonyos részen megőrzik azt a fiatalságot, mint amilyen az agy azon része 50 évvel ezelőtt volt.
Ez azért is érdekes, mert az ember agya az ötvenes éveitől kezdve már nem nő, hanem zsugorodni kezd. A memória romlásának is ez az egyik közvetett oka.
Az emberi testmagasság is zsugorodni kezd, sok kutatás szerint már 30 éves korunktól kezdve lassan,de biztosan „törpülni” látszunk.
Azonban ezek a visszafejlődések nem egyetemlegesek, és kérdéses, hogy egyes, 100 év feletti életkorú embereknél miért nem következnek be egyes leépülések. Sőt, egyeseknél miért újul meg az agy.
Az Alzheimer-kór esetében például az emlékek elraktározásában és előhívásában részt vevő agyterületek kezdenek jelentősen zsugorodni, mely az időskor előre haladtával egyre jobban nő.
A Massachusettsi Általános Kórház kutatói az agy különböző területeit vizsgálták, főleg azokat, melyek az Alzheimer-kórban érintettek és a zsugorodásnak legjobban ki vannak téve.
A tanulmányban negyven idősebb – hatvanas-nyolcvanas éveikben járó -, valamint negyvenegy fiatalabb – 18-35 éves kor közötti – ember kognitív képességeit tesztelték.
Szuperagy időskorban
Az MRI-vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az idősebb alanyok egy részének emlékezőtehetsége vetekedett a fiatalabbakéval.
A tizenhét szóban forgó páciensnek az esetében az agy memóriagépezetének számos része vastagabbnak és egészségesebbnek tűnt, mint a velük egykorú társaiké.
A kutatók arra jöttek rá, amit már sejtettek az eredményekből, de most sikerült tudományosan igazolni: a kiemelkedő életkort elérő embereknél az agy mentális képességekért, emlékezésért felelős részei náluk nemhogy nem csökkentek, ugyanolyan méretűek maradtak, holott az agyuk többi részének térfogata csökkent.
Az agynak főleg azt a részét vizsgálták, amely a tanulás és az új információk elraktározásának képességével van összefüggésben, és arra jutottak, hogy ezek az agyi területek, különösen a hippokampusz, valamint a középső prefrontális kéreg, vastagabbak voltak a “szuperöregeknél”, mint a többi idősebb felnőttnél.
Ez lehet az örök élet kulcsa
Sok kutató nem akarja, hogy mások elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a jelen kutatásból, de egyes nyitottabb szakemberek nem tartják lehetetlennek, hogy ez a felfedezés, és ennek a folyamatnak a teljes megértése fog odavezetni, hogy megtaláljuk az örök élet kulcsát.
A kutatók azt remélték, hogy vannak olyan nem genetikai tényezők, mint például a jó kondíció és a helyes étrend, amelyek ellenállóvá tehetik az embert.
Ha rájönnek, hogy pontosan milyen folyamat megy végbe a szuperöregek agyában, akkor arra később akár életmegőrző kezeléseket lehetne alapozni, vagy valamiféle új, öregedés gátló vakcinát lehetne rá kifejleszteni.
Sőt, az átlagemberek időskori elbutulása elleni harcban is óriási reményeket adhatnak majd a kutatás további felfedezései.
(forrás: http://avilagtitkai.com)
