2012. május 31., csütörtök

Test, Lélek, Szellem



A lélek a test halála után a koronacsakrán távozik. A lélek ereje a fluid maga az anyag és minden,ami látunk magunk körül,mi teremtettük meg magunknak. A szellem csak vár és vár a szellemi síkon és amikor a lélek által megtisztul,akkor visszatér az Isteni síkra,ahonnan lebukott. Felső Én: a saját szellemünk.

 

Régen,amikor egy ember haldoklott,akkor ott ültek vele a családtagjai a szobában,csak egy gyertya világított és lehetett látni, amikor a lélek a homlokon át távozik egy pici fénypont formájában.

"Szellemidézéskor" igazság szerint a lélek az,amit megidéz egy halottlátó.

Halálunk után kb. 42 nap van arra,hogy távozzunk a fizikai síkról. Azok,akik nagyon kötöttek az anyaghoz (tehát még életükben fontos volt számukra a pénz, a hatalom,a gazdagság), azok többnyire nem tudnak elszakadni a földi világtól és itt rekednek. Valamint azok is itt maradnak, akiket a rokonok "nem engednek" el. Ezek az itt rekedt lelkek aztán megszállják az élőket,ugyanis ők energiából táplálkoznak és energiát pedig az élő ember szolgáltat számukra. Rácsatlakoznak az auránkra és onnan leszívják az energiánkat.

SZELLEM: öntudattal és akarattal bíró isteni szikra, aki gondol, ítél.
LÉLEK: a szellem ereje, amely a szellem egyéniségének megfelelő érzések, vágyak, képességek hordozója, célok szervezője, kivitelezője.
TEST: a szellem és lélek vagy élet fokozata szerint minősült és szerveződött anyag, hogy az előző kettő automatikusan passzív módon általa megmutatkozzék.
És ez a három mégis EGYSÉG. Egyik a másik nélkül nem gondolható. Szellem nélkül nincs alkotó erő, erő nélkül nincs anyag. A szellem úgy viszonylik a lélek-erőhöz, mint az erő a test-anyaghoz. Nagyban és kicsiben.

A periszprit (idegszellem)az,ami a lelket a testtel kapcsolja össze és ha az elszakad,akkor halunk meg.
A test irányításához a szellem a lelken keresztül tud „parancsokat” küldeni, információkat áramoltatni. A lélek egy önálló energia, tudattal rendelkezik, de mindenben engedelmeskedik a szellem utasításainak.
Jelen testünk csak és kizárólag erre az életünkre „készült”, azért, hogy felvállalt életfeladatunk végrehajtását a lehető legjobb módon szolgálja.