2017. november 23., csütörtök

A hatodik érzék tanulható



Századunk kihívásait a testi-lelki harmónia és az öngyógyítás képességének elsajátításával győzheted le. Ebben egy új érzékelési forma is segíthet.

Sokan vannak, akik hisznek a lét megfoghatatlan, magasabb rendű értelmében, abban, hogy az ember többre rendeltetett a mindennapi robotnál, és bármilyen kicsinyke is, fontos része a világegyetemnek, mellyel épp úgy, mint minden más élővel és élettelennel, képes kapcsolatot és kölcsönös harmóniát teremteni. Ha te is közéjük tartozol, talán készen állsz arra is, hogy megismerd és elsajátítsd az érzékelés egy egészen új formáját.


Egy ősi érzékelési forma

A kutatók szerint az evolúciós folyamat korai szakaszaiban, mikor egyéb lehetőségek még nem álltak rendelkezésére, az ember egy sajátos képességet tudhatott magáénak, melynek révén többi érzékszerve nélkül is képes volt kommunikálni az őt körülvevő világgal.

Ez a magasabb rendű érzékelési forma a különféle anyagi szerkezetek szubatomjai által kibocsátott, rezgésekkel jellemezhető kisugárzások észlelését, beazonosítását és megkülönböztetését jelentette, mely képesség azonban a civilizáció megjelenésével, a kommunikációs formák leegyszerűsödésével és egyértelműbbé válásával egyre inkább elhomályosult. Vannak azonban, akik ma is használják ezt az ősi tudást, legyen szó az állati érzékelésről, a természeti népekről, a különleges adottságokkal rendelkező emberekről vagy épp a fogékonyságukról híres gyerekekről.

A gyerekkorral vége?

A vizsgálatok eredményei alapján a szakemberek megállapították, hogy a gyerekek öt-tíz éves korukig rendelkeznek ezzel a plusz érzékelési formaként jellemezhető vagy legalábbis ahhoz hasonló adottsággal, azonban - mint ahogy azt a Kaliforniai Egyetem kutatói is bizonyították, miután 59 kamaszodó gyerek agyhullámait vizsgálták alvás közben öt éven át - az idegsejtek közötti speciális kapcsolatok, melyek mindezt biztosítják, redukálódnak, egy részük elvész, illetve a hozzájuk tartozó agyhullámok frekvenciája is csökken.

A jelenség ahhoz hasonlítható, mint amikor feledésbe merül egy ritkán ismételt információ - tanulmányok is bizonyítják, hogy az agy korlátoz bizonyos funkciókat, ha azokat valaki nem használja rendszeresen.

Tanuld újra a technikákat!

A speciális, ősi érzékelési technika azonban, mivel egykor létünk - és génjeink - szerves része volt, nem tűnt el, csupán szunnyad valahol mélyen, minek köszönhetően a megfelelő módszerekkel, az adott idegi kapcsolatok felerősítésével tudatosítható, gyakorolható, újratanulható és fejleszthető, épp úgy, mint bármilyen más készség vagy képesség. A 21. század ráadásul sokak szerint meg is követeli ezt - még a NASA kutatói is úgy vélik, hogy a jövő embereinek elengedhetetlen sajátossága kell, hogy legyen -, mivel így jóval könnyebbé válik az alkalmazkodás a modern kor feltételeihez, többek között a testi-lelki kiegyensúlyozottság és az öngyógyítás is megvalósulhat általa.

Gyógyulj, és tedd teljessé az életed!

A megfelelő technikák alkalmazásával nemcsak azt tanulhatod meg, hogyan ismerheted fel az egyes tárgyakat és élőlényeket látásod és hallásod nélkül, csupán rezgéseik alapján, de szervezeted összefüggéseit, szerveid kapcsolatát is érzékelheted, mi által képes leszel feloldani tested blokkjait, biztosítani a megfelelő energiaáramlást, azzal együtt pedig egészségedet is. Harmóniát teremthetsz belsődben, testileg és lelkileg is szépülhetsz, sőt, idővel a szavak nélküli kommunikációra és az idegrendszer rezgéseinek észlelése által a gondolatok érzékelésére is képessé válhatsz.
(forrás: femina.hu)

Hogyan fejleszthető a hatodik érzékünk, a harmadik szem és a spirituális képességeink? Egyszerű gyakorlatok mindenki számára Slezák Marcsi spirituális tanítótól - videó

2017. november 22., szerda

Zene és öngyógyítás



Már Arisztotelész és Platón is ismerte a zene mágikus titkát, miszerint a dallamok jótékony hatással vannak az egészségre és viselkedésre, harmonizálják az ember működését, minden síkon. A zeneterápia hivatalos megjelenése ennek ellenére egészen a második világháborúig váratott magára. A fizikailag-mentálisan sérült veteránokat a viharos évek során zenészek “ápolták” a kórházakban, méghozzá meglehetősen speciális módon – az érzelmekre való ráhatással. Ez a terápia olyan sikeresnek bizonyult, hogy mára tökéletesen ismertté és elismertté vált a zene gyógyító hatása, legyen szó annak passzív hallgatásáról vagy épp aktív gyakorlásáról.


Mire is jó a zene?

A zene bizonyítottan javítja az emberi kapcsolatokat, aminek egyik oka természetesen az egyéni közérzet pozitívra hangoló hatása is. A zenehallgatás, a zenélés fejleszti a problémamegoldó készséget, oldja a fájdalmakat, fizikai és érzelmi téren. Segít továbbá a stresszkezelésben, ellazít – és semmilyen mellékhatása nincs. Pszichológiai, pszichiátriai betegségek kezelése során is kiválóan alkalmazható, sőt, a különböző függőségek hatékony oldásában is számíthatunk rá. Az agresszió levezetésében, a helyes énkép kialakításában szintén gyakorlati ereje van. A zene által keltett rezgéseket ugyanis az agyunk regisztrálja, és ezáltal különböző folyamatokat indít el a szervezetünkben.

Talán kevesebben tudják, hogy hangterápiának nevezzük azt a zenés együttlétet, amikor ősi kultúrák népi hangszerei szólalnak meg (pl. sámándob, djembe, tibeti hangtálak, gongok). Ezek belső vizünkre hatva gyógyítanak bennünket. A hangterápia a kibillent energia-egyensúlyon tud hatékonyan segíteni, aminek visszaállítása felerősíti az öngyógyítás képességét. Stresszkezelésre, érzelmi stabilizációra, alvászavarokra, a szorongások, félelmek kioltására kiváló megoldást jelenthet, ilyen módon pedig tökéletes támogatója az immunrendszernek is. A hanggal való gyógyítás így nem véletlen, hogy minden ősi civilizációban vezető gyógymódnak számított.

A klasszikus zeneterápia során ezzel szemben megkomponált zenei művek hallgatásáról van szó, vagy például csoportos hangszerhasználatról, adott ritmusra, dallamra. Mára bebizonyosodott, hogy skizofréneknél, neurotikusoknál, de még Alzheimer-kórban szenvedőknél is eredményt lehet elérni efféle tevékenységekkel. Sőt, agyér-megbetegedések esetén is kimutatták, hogy napi két óra klasszikus zene hallgatással jelentős javulást eredményezhet a pácienseknél.
A vokális terápia során – az énekhang minőségétől függetlenül – dalolunk. Ezt persze lehet autodidaktaként is alkalmazni, egyénileg vagy csoportosan, a fürdőkádban vagy meditációs céllal. Az éneklés szakszerű gyakorlásával egyébként még a dadogás is eredményesen kezelhető.

Szakralitás és zene

Nem meglepő, hogy régen a zenének szakrális jelentősége volt, a szellemi vezetők írták fel “receptre” követőiknek. Ők állították, a megfelelő muzsika még az ördögöt is képes kiűzni az emberből.
Ma is használhatjuk ezt az évezredes gyógymódot – akár egyénileg, otthon zenét hallgatva, vagy akár csoportban – baráti társaságunkat megörvendeztetve vele. Természetesen a zeneválasztás tudatos kell, hogy legyen – a rap vagy a rock például negatív módon befolyásolja működésünket. Amit a szakemberek javasolnak számunkra: a neurózisra, kimerültségre, a szív- és érrendszeri betegségekre remek gyógyír a komolyzene, Bach zenéje a magas vérnyomást csökkenti, Verdié az alacsonyat egyenlíti ki. Várandós anyukák körében kötelező Mozartot hallgatni.

Egészségügyi kihívások, amelyekre pozitív hatással van a muzsika: neurózis, kimerültség, álmatlanság, szív-és érrendszeri betegségek, bélrendszer, gyomor, vese, máj, légzőrendszer, asztma kezelése. A májfunkcióknak például a fából készült hangszerek hangjai tesznek jót. A hegedű és a zongora az idegekre hat nyugtatóan, a szaxofon a vese működését támogatja. Depressziósok számára kifejezetten kötelező a zenehallgatás – ha pedig feszültek vagyunk, forduljunk bizalommal Debussy muzsikájához, de tudósok szerint ez esetben láncban sokszor meghallgatható John Lennon Yesterday című száma is. Mozart kiváló hangulatjavító – de 15-20 percnél hosszabban – terápiás céllal – ne hallgassunk zenét – ezt javasolják a szakemberek.

(forrás: http://szivkozpont.fenyhordozok.hu)

Mozart - Eine kleine Nachtmusik KV. 525 - I. Allegro - videó

2017. november 21., kedd

Átváltozás



Minden tovább-haladáshoz az elengedésre van szükség, minden újjáépítést lebontásnak kell megelőznie. De a tudatot változtatni éppen olyan nehéz, mint egy hegyet megmozdítani. Ezért van az átalakulásokhoz évezredekre szükség. Hogyan is tudnánk végig haladni az életen az önmagunkkal vívott valódi harcok nélkül? Az életet valóban megélni és egy célt a szemünk előtt látni annyit jelent, mint gondokat és megerőltetést vállalni, és ezáltal sokszor, mint egy szakadék szélén állni. Így éli át a lélek a Földön a „tisztítótüzet”, ami megtisztítja a múltját, hogy szabaddá váljon az új számára.


Mennyi egyensúlytalanság keletkezik azáltal, hogy a látható és megfogható világot tekintjük még mindig az egyetlen valóságnak, és a láthatatlant nem tartjuk egyenrangúnak. Az egész világ szenved ettől az egyensúly hiánytól. Minden elszigetelő gondolat, egy feszültséggel teli energiamezőt vonz a Föld köré, és nem vesszük észre, hogy mi magunk vagyunk felelősek azért, ami körülvesz minket, amit mi sorsként élünk meg. Így az egyensúly a világban se tud addig helyreállni, amíg mi nem vagyunk készen magunkban is helyet adni az élet teljességének.

De minden élet, minden korszak hátrahagyja a maga jellemzőit, és az egyes időszakok sajátosságai lenyomatokként maradnak meg az emberek tudatában. Így egy következő nemzedék kérdéseire is azok az elképzelések és szokások adnak választ, amelyek az elmúlt évszázadok életét és gondolkodását uralták. Ez az oka annak, hogy mi még ma is öröklött igazságokban élünk, és szemléletekben, amelyek a régi tapasztalatokon alapulnak. Mindennek dacára büszkén nevezzük sajátunknak mind az öröklött nézeteket, amin változtatni az Én-érzés elvesztését jelentené.

Még a szavakat is, mint: „változás”, „továbbhaladás”, vagy „növekedés” nehéz megérteni. És csak egy külső változás, nem jelent változást. Senki sem lesz más azért, mert kilép egy kapcsolatból, elhagy egy helyet, vagy felhagy egy tevékenységgel. Mert ha nem kész arra, hogy újrafogalmazza a beállítottságát és mindazt, ami számára fontos, akkor az új helyen, az új emberek között is csak ugyanazokra a már ismert tapasztalatokra talál.

A lényeges változás azt jelenti, hogy már nem a külvilággal, hanem saját magunkkal vívjuk a harcot, és merünk önmagunkkal szembenézni. De minden kiábrándító tapasztalat önvizsgálathoz vezethet, mert kialakulhat a felismerés, hogy az egyensúly hiánya bennünk is megvan. Sok lépésen és különböző tapasztalatokon át vezet az ösvény a lényünk belső világába, hiszen mindenki csak a saját hajlandósága szerint tudja kialakítani a maga útját.

Korunk nagy ajándéka, hogy szabadságot ad, és sokféle igazságot mutat fel.Ebben áll a mai idők egyedülálló sajátossága, mely határtalan lehetőséget és teljes szabadságot ad arra, hogy milyen módon szeretnénk a saját valóságunkat kibővíteni. Hisz minden embernek más volt a múltja, és ezzel más értékeket hordoz magában a már leélt életeiből. Ennek megfelelően minden következő igazság is csak a már meglévőnek a folytatása lehet, mert minden új gondolatnak és minden új tapasztalatnak össze kell tudni kapcsolódnia a már meglévővel. Igaz ugyan, hogy minden új életnek új iránya és új célja van, de a magunkkal hozott régi természetünk adja a gyökeret, az új tapasztalatok megéléséhez is.

Korunk nagy kalandja az Énnel való új találkozás lehetősége. De ha a mai, csaknem határtalan szabadságunk idejében új és ismeretlen utakon járunk, nincs semmi biztosítékunk arra, hogy célunkat el is fogjuk érni, és a biztonság lesz a kísérőnk. A múlt hagyományos normái ugyan megadták a stabilitás és a biztonság érzését, de mint minden öröklött, sokszor szűknek és nyomasztónak is tűnt. A mai megújuló világunkban, még nagy a tájékozatlanság, de ennek dacára – vagy talán éppen ezáltal – határtalan a lehetőségünk, a saját magunk egyensúlyát megtalálni, az életünket a saját igazságaink, és a saját érzéseink felelősségével járni, a saját életünket élni, és a saját lelkünk útjait keresni.

A lelkünk irányadásával, és a tudatunk átalakulásával a magasabb és világosabb szférákba vezető utat járni, ahol felismerhetővé válik az élet végtelensége, a létezés körforgásának a folytatása.

(forrás: evagostoni.hu)

A Tudatalatti és az Égi Kapu megnyitása * 4-7 Hz * 936 Hz frekvenciák- videó

2017. november 20., hétfő

A gyógyulás lényege az öngyógyítás



Gondolataink és érzéseink azok, amelyek megbetegítenek vagy meggyógyítanak. A betegség tulajdonképpen a lélek üzenete. Azt üzeni, hogy változtatni kell a gondolkodásmódunkon, helytelen hozzáállásunkon.


A neves amerikai jövőkutató, John Naisbitt egyszer azt mondta: “belefulladunk az információkba, de szomjazunk a bölcsességre!” Kurt Tepperwein szerint az ész mindig kételkedik és kétségbeesik. A lélek és a tudat az, ami bízik az életben, tehát segítheti a gyógyulást is.

Kurt Tepperwein: Szellemi ​öngyógyítás
Tepperwein, a nálunk is népszerű német természetgyógyász, legújabb – Az öngyógyítás erői című – könyvében a mindent átfogó gyógyulás útját mutatja be. “Mindannyiunk számára eljött az idő, hogy felismerjük: a betegségek okait nem a testben, hanem sokkal inkább a szellemben és a lélekben kell keresnünk!” – írja bevezetőjében. Testünk tünetei, illetve állapota gondolatainkat és hozzáállásunkat tükrözi.

Aki folyamatosan építő és pozitív gondolatokat őriz a tudatában, annak a teste is egészséges marad. Természetesen nem elég annyi, hogy pozitívan gondolkodunk, de nem veszünk tudomást a legelemibb természeti törvényekről: például helytelenül lélegzünk, egészségtelenül táplálkozunk, környezeti ártalmaknak (például elektroszmognak) tesszük ki magunkat, stresszes és zaklatott életet élünk. Az élet az energia egyik legintelligensebb formája, az energiát pedig az ember saját maga is irányíthatja a testében.

“Amikor tudatára ébredtem ennek – írja Tepperwein -, elkezdtem beszélgetni a testemmel. Azt mondtam a szívemnek, legyen erős, és verjen nyugodtan és egyenletesen. A tüdőmnek azt tanácsoltam, lélegezzen nyugodtan és mélyen, és árassza el a testem nyugalommal, és azt, hogy töltse fel nyugalommal testem valamennyi sejtjét – ez meg is történt.”

Ha meg akarjuk érteni a betegségek lényegét, többet kell tudnunk az “önazonosságról” is: hogyan azonosítjuk magunkat? Mit értünk az alatt, ha azt mondjuk: “én”? Minden embernek van egy valódi lénye: ÖNMAGA. Ha ezzel a lénnyel, ezzel a valódi önmagunkkal azonosulunk, és “önazonosan” élünk, harmóniába kerülhetünk saját magunkkal és meggyógyulhatunk.

Viszont sok ember elfelejtette ki is valójában, és hamis dolgokkal azonosul. Vannak, aki a testével, annak hibátlanságával, hatékonyságával és teljesítményével azonosul, ilyenek a sportolók, a testépítők és a modellek, vagyis a testkultusz képviselői.

Mások a munkájukkal vagy a karrierjükkel, esetleg valamiféle társadalmi szereppel azonosulnak, és hatalmas, csillogó falat építenek a “személyiségük” köré. Olyanok is vannak, akik a vagyonukkal azonosulnak. Vagy a partnerükkel, a családjukkal. Ezek az emberek tulajdonuknak tekintik a másikat, és nem engednek szabad teret neki önmaga kibontakoztatásához. Ez boldogtalansághoz és szenvedéshez, később betegséghez vezet.

Hamis önazonosság

A hamis önazonosság azonnal napvilágra kerül, ha az érintett hirtelen munkanélkülivé válik, elveszíti a vagyonát, nyugdíjba küldik, tönkremegy a párkapcsolata, vagy kirepülnek a gyermekei. Életét hirtelen üresnek, értelmetlennek, jelentéktelennek és értéktelennek érzi. A hamis önazonosság miatt diszharmónia alakul ki, ami fájdalomban, betegségben jelentkezik. Ahol nem a valódi ÖNMAGUNK, hanem a szorongó vagy agresszív EGO mondja ki az utolsó szót, ott előbb-utóbb diszharmónia, valamint (párkapcsolati, munkahelyi, társadalmi) fájdalom és betegség keletkezik. S aki nem változtat az életmódján, annak a testét tönkreteszi ez a diszharmónia.

A gyógyítás azt jelenti, hogy A LÉT MINDEN SZINTJÉN tökéletes egészséget teremtünk. A valódi egészség több a betegség hiányánál. Az egészség az elevenség, az energia, a lelkesedés, az életöröm meglétét hordozza magában.

A gyógyulás pedig – függetlenül attól, milyen formában következik be – mindig öngyógyítás. A legjobb orvost és a legdrágább gyógyszert is csak a belső gyógyító erő teheti hatékonnyá.

Tepperwein szerint “a hagyományos orvoslás ma már csak “tűzoltást” végez, és csak akkor avatkozik közbe, ha már nagyon muszáj. Általában csak a legnagyobb tüzet oltja el, a keletkező “vízkárok” pedig sokszor még a tűz okozta károknál is nagyobbak.

A valódi gyógyulás az egésszé válást is mindig magában kell, hogy hordozza. A magyar nyelvben ez nagyon képletes: EGÉSZ-SÉG azt jelenti, hogy valaki tökéletes, eggyé válik önmagával, illetve a természettel, része az univerzumnak.

Minden betegség a saját magunkhoz vezető utat mutatja meg. A betegségek által új perspektívák és a lét új szintjei nyílnak meg, új oldalunkat ismerhetjük meg.

Lüktető energiamező

Az orvostudomány egyre inkább felfedezi azt, amit a természetgyógyászok már évszázadok óta tudnak: hogy a szervezet energiamező. Az ember valójában energiatest. Ez az örökké lüktető energiatest irányítja a szervezetünkben zajló valamennyi biokémiai folyamatot. A gyógyszer hatása is abban rejlik, hogy a benne rejlő energia befolyásolja a szervezet energiamezejét – a rezgésén keresztül hat, és így elektromágneses úton közöl információt a szervezet energiamezejével.
Mindezek tudatában a távgyógyítás, a szellemgyógyítás vagy a kézrátétellel történő gyógyítás is érthetőbbé válik: a gyógyító egyfajta rezgést visz át a páciens energiatestére, aki együtt kezd rezegni a gyógyítóval. Energia-mezejének köszönhetően sokszor már a gyógyító jelenléte is gyógyító hatású lehet.

S mert a gyógyító erő korlátlan, nem létezik gyógyítható és gyógyíthatatlan betegség. Csak olyan emberek vannak, akik egy adott időpontban nem készek arra, hogy átadják magukat a gyógyulásnak, illetve olyan orvoslás van, amely nem találta meg a gyógyítás útját.
(forrás: astronet.hu-http://betegsegnyelv.hu)

Gyógyító meditáció - Teljes gyógyulás a gondolat erejével - zmuniverzum videó

2017. november 19., vasárnap

Hogy ne féljük a halált, egyszer meg kell halnunk



A halálközeli élményekről beszélni sokaknak tabu. Tudományosan nem magyarázható, hogy miért ugyanarról, vagy legalábbis nagyon hasonlókról számolnak be ősidők óta azok, akik már jártak a halál kapujában. R. Kárpáti Péter egy nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatban kérdez szakembereket, ismert embereket és túlélőket arról, hogy mi történhet akkor, amikor klinikailag már nem élünk.


A Barátok köztből 2013. január 3-án tragikus halállal kiírt Berényi András megformálója egészen új szerepet talált magának: dokumentumfilmes lett. R. Kárpáti Péter leforgatott egy nyolcrészes ismeretterjesztő sorozatot, ami a halálközeli élményeket kutatja, illetve megírta könyvben is a kutatása eredményeit Élet az élet után címmel.

Élet az élet után - R. Kárpáti Péter - videó


A filmért egyelőre nem kapkodnak a csatornák, de már vetítik: szűk körben, beszélgetéssel egybekötött matinén meg lehet nézni egy-egy részt az Örkény István könyvesboltban. Egy-egy ilyen szeánszon olyan is részt vesz, aki hisz, és olyan is, aki nem, vagy szkeptikus. R. Kárpáti viszont nem moderál ilyenkor, csak informál: nem állítja, hogy van élet az élet után, de azt sem, hogy a halálközeli élmények csak az agy szüleményei. Ahogy ő fogalmaz: „az oxigénhiányban vergődő agy utolsó nagy jótéteménye”. Az élmények ugyanis jók. Olyannyira, hogy aki átélte, visszavágyik, de legalábbis nem fél már a haláltól. A fénylénnyel való találkozás után a halál már nem borzalmas, hanem kellemes asszociációkat ébreszt azokban az emberekben, akik valamiféle tapasztalattal rendelkeznek.


Évezredek óta ugyanis nagyon hasonló élményekről számolnak be a klinikai halált megjárt emberek. Az élményanyag visszanyúlik az ókori egyiptomi időkig, ahol úgy hitték, hogy a lélek három összetevőjéből a ká például a halálkor távozik a testből, a bá viszont szoros kapcsolatban van vele a halál után, de utazgathatott a síron kívül is, hogy felkeresse az elhunyt életében látogatott helyeket. A lélek utolsó alkotórésze az ah, mint az itteni és a túlvilág között ide-oda közlekedő szellem.

De hiába az ősi megfigyelések, tudományosan lehetetlen megfogni és kutatni. Az R. Kárpátiéval azonos című Raymond A. Moody-mű a hatvanas években foglalkozott először behatóbban a túl- és átélőkkel, addig az Egyesült Államokban is tabu volt a téma. A kötet bestseller lett, de még manapság is a legtöbb tapasztaló arról számol be, hogy legyintenek rájuk, az orvosok és nővérek sokszor kifejezetten hallgatásra szólítják fel azt, aki feléledve mesélne az emberi aggyal nehezen meg- és felfogható impressziókról.

R. Kárpáti Magyarországon is szeretné meghonosítani, hogy nyíltabban beszéljünk a témáról. Ehhez felkért számos szakértőt és átélőt, mindegyiknek megvan a saját verziója és magyarázata arra, hogy mi történhet az emberrel a halála pillanatában.

De hogy lehet-e ez több mint hitkérdés? Nem. Vágó István például teljesen szkeptikus, neki édesapja kétszer is a klinikai halál állapotában volt, és nem történt vele semmi. Legalábbis nem emlékszik sem alagútra, sem fényre, sem testen kívüli élményre. Aki viszont fel tud idézni valamilyen élményt – állítólag a klinikai halál túlélőinek 30 százaléka –, azt nem lehet eltántorítani, hisznek benne, hogy sokkal jobb lesz majd a világuk a halál után, de abba is beletörődtek, hogy nekik még előtte dolguk van "az evilágon".

Az annyira rettegett halál ugyanis minden beszámoló szerint csodálatos, abban olyan, mindenki által vágyott érzések párosulnak, mint a feltétlen szeretet, a megbocsátás. A fényesség uralja ezeket a képeket, és a fénypont, melyhez közeledve egyre nagyobb a bizonyosság arról, hogy odaát jobb lesz.


R. Kárpáti beszédre bírja a tapasztalókat, akik olykor sírva is fakadnak az élménybeszámolójuk alatt. Közben pedig orvosok, tudósok, teológusok is nyilatkoznak, hogy ők saját tudásuk – és hitük – szerint mit gondolnak a témáról. Egy szívsebész például saját születését élte meg a klinikai halálban egy fulladásként, jóval később derült ki, hogy a nyakára tekeredett köldökzsinórral jött világra. De más beszámolók is csodával határosak: egy híres történet szerint egy epeműtétes nő, miután visszahozták, elmesélte, hogy milyen színű zokni volt az őt műtő orvos lábán, és azt is leolvasta, hogy kik voltak beosztva aznapra a műtőtábla szerint. Hogy ebben mi a csoda? A nő világéletében vak volt, és ezeket a képeket a klinikai halál állapotában látta csupán (stimmelt a zokni színe és a beosztás is).

Lehetséges magyarázatok

A könyvben és R. Kárpáti sorozatában még számos ilyen és hasonló történetet elevenítenek fel, a magyarázatok pedig sokrétűek. Egy amerikai pszichológusprofesszor például kvantumfizikai folyamatként képezi le a lelket. Stuart Hameroff elmélete szerint a lélek az agysejteken belül található, amire a halálhoz közeli állapotban kvantumgravitációs tényezők hatnak, ez okozza az élményeket. Egy berlini kutatócsoport 2011-ben rukkolt elő egy másik lehetséges magyarázattal, miután patkányokon kísérleteztek: hat patkánynak adagolták túl az altatót, és azt vették észre, hogy az agyukban megháromszorozódott a szeratoninszint. Alexander Wutzler a kutatócsoport vezetője arra jutott, hogy ugyanez történhet az emberi agyban is a klinikai halál következtében, és ez okozhatja a HKÉ-t, a halálközeli élmény orvosilag is használatos rövidítését.

Paulinyi Tamás, a Szintézis Szabadegyetem tanára, és parapszichológia-kutató nem gondolja, hogy ilyen egyszerűen, materiálisan és biológiai-fizikai alapokon meg lehetne fogni a történéseket. Ő azt mondja, hogy nem is tudjuk emberi aggyal felfogni, sem adekvátan szavakba önteni, hogy mi történik. Szerinte a tudat nem a testhez kötött, hanem fordítva: a test szorul bele a tudathalmazba, így attól még, ha valakinek a testi funkciói megszűnnek, a tudat létezhet.

HKÉ-irodalom

A halálközeli élményeknek főleg ezoterikus irodalma van, a szépirodalmi feldolgozásai közül talán Nádas Péter Saját halál című műve a legizgalmasabb. A 2004-ben kiadott saját fotóival illusztrált mű egyéni élményét írja le, és Forgács Péter rendezésében film is készült belőle. „Hangsúlyozom, hogy nem egyenesen tartottam a mélyről a fény felé, közben elfordultam. Mintha csavarmenet vinne előre. Azt hiszem, hogy összesen kétszer fordultam át, de nem egyszerre tettem meg e két teljes fordulatot. Mintha kétszer mozdult volna be a látószögem. A szakaszos mozgásról van ugyan képem, de nem okozott önálló testi érzetet. A megelőző állapothoz, az ősállapothoz képest ismeretlen eredetű nyugtalanságot, feszültséget támasztott, bár nem állíthatnám, hogy az én testi érzetem volt. Van egy képem, amint a fényforrás helyzetéhez képest alulról fölfelé mozdul el a látvány, lassan fordul el, és akkor megáll. Látom a barlang ovális, erősen fodrozott bejáratát. Aztán megint megindulok a csavarmenetben, a fényforrás alámerül, amiből utólag az is megállapítható, hogy balról jobb felé mozgok el a térben, amelyet a tudat barlangként mutat be. A két hangsúlyosan szakaszos mozgás, az elfordulás és a közeledés között van egy rövid szünet. Megakadás. Amíg az erő ismét fel nem ragad, s megint csak fordít és lök a fény felé” – írja Nádas Péter.

A csillogás című Fliegauf Benedek-filmben pedig Nádason kívül még Dobronay László és Gesztelyi-Nagy Judit beszélt saját élményéről 2008-ban. A fekete háttérben, mindenféle háttérzene és vágások nélkül készült film hatása maga az elbeszélő és története, melyek magukban megállják a helyüket.

Dobronay László tévés rendező-operatőr beszámolója a személyes halál-tapasztalásáról 1. - videó


"Szürkés, ezüstös színbe borult az egész táj. Mint hogyha kinyitnának egy ajtót, jött egy fény, ott állt benne valaki vagy valami. És azt mondta, hogy ott van a kocsiban, akit eddig magadnak gondoltál. És mondtam, hogy de hát én itt vagyok. Azt mondja, igen, te itt vagy, de akit eddig magadnak gondoltál, az ott van. Nézd meg!" – emlékezett Dobronay László rendező, operatőr.

Dobronay László tévés rendező-operatőr beszámolója a személyes halál-tapasztalásáról 2. - videó


"A fényesség ahogy nőtt, úgy lettem egyre boldogabb. Olyan nagyra nőtt, mint mondjuk a Föld. Akkor valami olyanfajta boldogság öntött el, ami leírhatatlan. Tudtam, hogy ez az, amit keresek. Tudtam, hogy ez az, amit mindenki keres. Azt is tudtam, hogy innen nincs tovább: ez az eleje és a vége" – mondta Gesztelyi-Nagy Judit.

Joel Schumacher 1990-ben az Egyenesen át (Flatliners) című mozifilmben pedzegette a témát. A szereplők orvostanhallgatók, akik elkezdenek kísérletezni a klinikai halál állapotával, előidézik a halált, és hagyják, hogy pár percet ott töltsön az épp soron következő, sőt licitálnak is egymásra: 2-2 és fél, majd 3 percet is klinikai halálban tartják egymást. Az azokban az időben befutó színészek mellett (Kiefer Sutherland, Kevin Bacon és Julia Roberts) a sztori azért érdekes, mert ebben a verzióban a múltba mennek vissza a halál kapuján kopogtatók, és régi bűneikkel kell szembenézniük. Ezért korántsem olyan boldog és felhőtlen halálközeli élményeket gyűjtenek.

Egyenesen át részlet - videó


Ebből a szempontból nagyban különbözik a film a valós és dokumentált tapasztalatoktól, ám a múltbéli emlékeknek a közös élményanyag halmazában is helye van: a lepörgő filmként megjelenő életjelenetek nem csupán a klinikai halált átélő embereknél jelentkeznek, hanem például zuhanás során is beszámolnak róla a balesetben szenvedők attól függetlenül, hogy elhagyják-e pár pillanatra (percre) fizikai létüket, vagy sem. Hogy ez miért történik, ugyancsak nem magyarázható meg jelenlegi tudásunkkal.

Paulinyi Tamás úgy véli, azért nem tudunk mit kezdeni a meglévő tudásanyaggal, mert hasonlatosak vagyunk Platón barlanglakóihoz. Hiába engednek ki a barlang őrei egy rabot a világosságra, a többiek a sötétségben vannak, csupán árnyékokat és torz hangokat hallanak, ezért el sem tudják képzelni, hogy igaz és valós lehet az, ami ezen kívül létezik.

(forrás: http://hvg.hu)

Angyali alakot filmeztek le Azerbajdzsánban?



Nézd meg a videót, és alaposan gondolkodj el, hogy vajon mit is láttál rajta. Egy ima szertartás közben vették fel azt a videót, melyet később a Youtube videómegosztón is közzétettek, és futótűzként terjedt el.

A videón ugyanis a helyiségben egy angyali alak látható.


Legalábbis a felvételen egyértelműen van valaki, vagy valami, ami nagyon erős fényt bocsát ki, és olyan alakja van, mint egy térdelő vagy guggoló embernek.

A videó nem a legtisztább és elég homályos is, mivel egy rossz minőségű telefonos felvételről van szó, de lényeg kivehető.

A felvétel kapcsán mindenki csak azt kérdezi, hogyan lehetséges ez?

Ha valóban egy angyali alakot sikerült lefilmezni, akkor az bizonyíthatja a paranormális világ, vagy a túlvág létét? Egyesek szerint az örök üdvösség valóban jelen van, és el tudja érni az ember.

Isten országának lényei pedig a mi világunkban is tudnak járni-kelni, alkalomadtán megjelenni a halandók előtt.

Szerinted is erről lehet szó, vagy van valamiféle logikus természetes magyarázat a videón látottakra? A felvétel készítője szerint nem lehetett semmit látni élőben a helyszínen, és utólag lett figyelmes arra, hogy egy angyal is jelen volt velük.

(forrás: avilagtitkai.com)


2017. november 18., szombat

Karmikus sebhelyek, anyajegyek, testi hibák – Az előző életek bizonyítékai



Vajon van-e jelentésük a különféle testtájakon elhelyezkedő anyajegyeknek, bőrelváltozásoknak, sérüléseknek és esetleges fogyatékosságoknak? A reinkarnáció elméletét elfogadó szakemberek szerint a válasz: egyértelmű igen.


Tény, hogy számtalan olyan esetet jegyeztek fel, amikor regressziós hipnózis alatt a páciens – miközben korábbi életeiről beszélt – pontosan le tudta írni azokat a fizikai sérüléseit, amelyek szélsőséges esetben akár a halálát okozhatták.

Egy fiatal ápolónő beszámolt arról, miszerint egyik korábbi életében az I. világháború idején katona volt. 19 évesen, saját önfejűségének köszönhetően veszítette el az életét egy lövészárokban, amikor az ellenséget parancs ellenére megközelítette, majd tapasztalatlanságában nem tudott elmenekülni szorult helyzetéből. Elfogói a helyszínen agyonlőtték – a golyó, amely a mellkasába fúródott, azonnal végzett vele.

A nő a regressziót követően, meglepetten döbbent rá: a mellkasán, pontosan a szíve fölött található, tenyér nagyságú bőrelszíneződés arra az életére emlékezteti, amely során “engedetlensége” miatt, elveszítette a legdrágábbat: az életét.


Pénzért lefejezve

Számtalan más esetet is feljegyeztek, amely hasonló párhuzamot vélt felfedezni a régmúlt és az evilági életünk között. Az egyik leghíresebb történet egy Ravi Shankar nevű indiai kisfiútól származik, aki 6 évesen (!) azt állította, hogy előző életében lefejezték.

A fiú nyakán hatalmas vágás alakú heg éktelenkedett születése óta, noha semmi magyarázat nem volt arra, hogy került oda.

A gyerek hipnózis nélkül, kristálytisztán emlékezett a történtekre: váltig állította, hogy saját rokona ölte meg, méghozzá a pénzéért. A szülők sokszor hallották a gyerek “meséjét”, ám többnyire fantáziálásnak tulajdonították a történetet.

Ám a kisfiú újra meg újra rákezdett, és igaztalan végét hangoztatva kérte szüleit, hogy higgyenek neki. A szülők végül a hatóságokhoz fordultak, akik utána néztek a gyerek által említett neveknek és időpontoknak – és igazolták azok egyezését…

Különös sebek

Egy másik eset szintén egy gyermektől, egy alaszkai kisfiútól származik. Jimmy Svenson – indiai társához hasonlóan -, élesen emlékezett előző életére és halálára. Azt állította, hogy születése előtt szintén ebben a családban élt, mint a tulajdon nagybátyja, aki máig tisztázatlan körülmények között halt meg.

A nyomozást sosem zárták le, a halott férfi aktájában mindössze annyi állt, hogy halálát puskagolyók okozta hasi lőtt seb okozta. A kisfiúnak senki nem hitt, a szülők úgy vélték, a gyerek esetleg elcsíphette valakitől a családi dráma egy-egy morzsáját, és ezekből rakta össze a maga történetét.

Arra azonban senki, még az orvosok sem tudtak választ adni, miért vannak a gyermek hasán puskagolyó ütötte sebekhez hasonló bőrelszíneződések?

Hihetetlen emlékek

Wijerante, a szingaléz fiú egyike a legfiatalabb “emlékezőnek”, aki egy születési rendellenesség következtében torz karral született. A kisfiú különös történetet mesélt a szüleinek arról, hogy beteg karja nem a véletlen műve, hanem büntetés, azért a gonoszságért, amit korábban elkövetett.

Szülei a döbbenettől szóhoz sem jutva hallgatták végig gyermeküket, aki azt állította, régen Ratran Hami-nak hívták. Kitartóan bizonygatta, hogy valami nagyon rosszat csinált, de senki nem hitt neki, és nyomozást sem kezdeményeztek az ügyben.

Teltek-múltak az évek, és a fiúban nem hogy halványodtak, de egyre erősebben kezdtek felszínre törni az emlékek. Már fel tudta idézni korábbi felesége, az áldozat nevét, a helyszínt, a gyilkossághoz használt fegyvert, és még a korabeli bírósági eljáráson elhangzott védekezését is teljes egészében el tudta mondani.

A fiú és családja nyomozásba fogott: felkeresték az ügyben közreműködő hivatalokat, utánajártak a részleteknek, majd megdöbbenve tapasztalták: minden elhangzott szó igaz volt.



Igazolást nyújtó anyajegyek

William George, egy észak-amerikai halász esete a legmegdöbbentőbb: aki azt állította, érzi, hogy hamarosan meghal, ám annyira szereti családját, hogy következő életében újra velük akar együtt élni, s ezért úgy döntött, a saját unokájaként fog megszületni.

Családtagjai hüledezve hallgatták a nagypapa eszmefuttatását, aki azt állította, előre megbeszélt helyen különféle anyajegyei lesznek, amelyek majd bizonyítják, hogy a kicsi testében ő kelt új életre.

Az öreg William nemsokára eltávozott az élők sorából, s menye nem sokkal ezután gyermeket szült. A kisfiún pontosan olyan anyajegyek voltak, mint amilyeneket korábban a nagyapja leírt.

A fiú az évek múlásával külsőre is a nagyapjára kezdett el hasonlítani, és ráismert nagyapja több olyan személyes tárgyára, amit korábban sosem láthatott.

A történetek elgondolkodtatóak, és bár a reinkarnáció tényét mindannyian azonos szemszögből vizsgálják, mégis felvetik a kérdést: mi történik a Felejtés Óceánjában, amelyben minden eltávozott lélek alámerül, hogy megszabaduljon levetett élete emlékeitől, örömeitől és fájdalmaitól – ha néhányan mégis képesek emlékezni?

(forrás: Paul Roland: Reinkarnáció / astronet.hu -rejtelyekszigete.com)

Hogyan gyógyíthatók a karmikus betegségek? - Partl Viktória, Jakab István - videó

Anna és a király - Teljes film



A történet az 1860-as években játszódik a Távol-Kelet gyöngyszemének is nevezett Sziámban, az Oscar-díjas Jodie Foster és az ázsiai filmsztár, Chow Yun-Fat játsszák a főszerepeket.


Louis szerepében pedig a Harry Potter filmekből ismert, Draco Malfoy-t alakító Tom Felton látható. 


Anna Leonowens tanítónő egyedül kel útra fiával a mesés Sziámba, hogy a népes királyi kishercegek seregének házi tanítójaként megpróbálja megnevelni a szerinte civilizálatlan gyermekeket.

Anna és a király jelenetek - videó


Mongkut király eleinte előítélettel viseltetik Anna iránt, aki akaratlanul belecsöppen a palotai intrikákba és a nagypolitikába: Sziám a Brit Birodalom szövetségét keresi a szomszédos Burmával vívandó háborúhoz.


A király és Anna között romantikus szerelem szálai szövődnek annak ellenére, hogy a kettejük közötti vonzódásnak nincs jövője...

Teljes film:
https://videa.hu/videok/emberek-vlogok/anna-es-a-kiraly-1999-U97NsH2fxjsX0pJ1 

2017. november 17., péntek

A királyok jósnője – Anna-Marie Lenormand



Anne Marie Lenormand a 18-19 század leghíresebb kártyavetője és látnoka volt. A hölgy Alencon városában született, s később, a Direktórium idején Párizsban nagy hírnévnek örvendett. Jövőbe látó képességei miatt sokan felkeresték csipkeboltjában.


Mademoiselle Lenormand egy új kártyarendszert tervezett magának. Az ő tarot kártyája 36 lapból áll. Ma is sokan használják alkotását a jövő kifürkészésére.


Anna-Marie Lenormand nevét ma ezek szép kivitelű kártyák és rengeteg legenda őrzi. Párizsban az 1700-as évek végén Európa legismertebb jövendőmondójaként tartották számon, akinek a kegyeit egyre magasabb rangú urak keresték, nemegyszer a Párizsban megforduló uralkodók is kikérték a véleményét. Napóleon végzetét éppúgy megjósolta, mint I. Sándor cárét.

Lenormand kisasszony a haláláig híres volt és népszerű, jóslataiban hittek az emberek. Húszévesen ismerkedett meg egy jósnővel, akitől eltanulta a kártyavetés tudományát.

Életrajzírói szerint egy „roppant szerény külsejű” szalonban kezdte működését, de mert bevált jóslatainak híre gyorsan terjedt, néhány év múlva már övé volt Párizs, sőt Európa leghíresebb szalonja, ahová koronás fők is jártak.


Eleinte a tanítómesterétől kapott kártyával dolgozott, később maga állította össze és rajzolta meg a „testre szabott” jóskártyacsomagot.

Ügyfeleitől mindig csak annyit kérdezett, hogy mikor és hol születtek, és hogy milyen betűvel kezdődik a nevük. A teljes nevük nem érdekelte, a társadalmi állásukat meg úgyis elárulta az öltözetük, viselkedésük.

Anna-Marie fél évszázadon át tette a dolgát: vigasztalt és figyelmeztetett, olykor pedig nagyon különös dolgokat mondott. Például annak az özvegynek, akinek előkelő férjét nem sokkal korábban fejezték le a Gréve téren – és nem tudta, mitévő legyen, feleségül menjen-e ahhoz a nála sok évvel fiatalabb nincstelen korzikai tiszthez, aki a szerelmével ostromolja, vagy várjon egy tehetősebb kérőre –, azt mondta:„Menjen feleségül a tisztecskéhez, és császárnői koronát kap a fejére.”

A hölgy – akit Josephine de Beauharnais-nek hívtak – megfogadta a tanácsot, és hozzáment a korzikai ifjúhoz, aki nem más volt, mint Napóleon, és hamarosan csakugyan elnyerte a koronát. Később is hűséges ügyfele maradt Lenormand kisasszonynak, bemutatta a Párizsban megforduló uralkodónak, akik mind kíváncsian hallgatták a rájuk váró jövőt.


I. Sándor cárt például figyelmeztette, hogy legyen óvatos, mert orgyilkos merénylő oltja ki életét. Napóleont pedig – aki ugyancsak gyakran megfordult nála – megpróbálta lebeszélni arról, hogy megtámadja Oroszországot, mert ezzel önnön vesztébe rohan.

A királyok jósnőjét egy idő után a jósok királynőjeként emlegették Európa-szerte. De akadt, aki szemfényvesztő csalónak tartotta, a rendőrfőnök pedig azért figyeltette Lenormand szalonját, mert veszélyes kémnek gondolta.

Az tény, hogy naponta feljegyezték, ki fordult meg nála, ám hogy kinek kémkedett, az oroszoknak vagy Ausztriának, máig nem derült ki. Az viszont igen, hogy osztrák, lengyel, orosz és porosz urak adták egymásnak a palotája kilincsét.

Jóslatait tíz kötetben gyűjtötte össze, és megírta a saját önéletrajzát is. Ebben pontosan leírta a majdani temetését, hogy a templom virágok alatt roskadozik majd, négy ló vontatja a kocsit, amin a koporsója nyugszik, és száz siratóasszony zokog a kocsit kísérve. S valóban minden így is történt.

(forrás: astronet.hu-rejtelyekszigete.com)

Lenormand Collection - videó

2017. november 16., csütörtök

Berente Ági: Angyalok könyve - Hogyan lépjünk kapcsolatba az angyalokkal? 6.


Az angyalok világa a vágyak, az érzések, a gondolatok búvóhelye. Az angyalok világának magyarázata sokakban kétségeket támaszt, másokban pedig feltétel nélkül létező.
Ez így is van rendjén.
Az angyalszféra egy másik dimenzió, az életnek egy következő állapota az Istenhez vezető úton. Népes sereglet lakja, hierarchikus rendbe szerveződve, feladatkörökkel, megbízatásokkal, fejlődésekkel és visszaesésekkel.
Kicsit bekéredzkedünk most az angyali társadalom láthatatlan világának rendszerébe, hogy megismerjük azt a különleges világot, melytől lehet, eddig csak félelmeid tartottak távol.


 IMÁDKOZZ!

 Ahányan vagyunk, annyiféle módon szólítjuk meg segítőinket. Az ima kérés, fohász Istenhez. Az ima hangja az égig száll, hiszen Isten a címzettje. Minél több időt fordítasz imára, annál közelebb és annál könnyebben találod a megoldásokat.

Tudjuk, az ima szó nem cseng valami modernül, semmi trendi nincs benne, úgy érzed, ájtatos manóvá válsz tőle.
Pedig az ima ereje óriási. Ha tetszik ez, ha nem. Amit kérsz, azt kapsz. Van azonban az égnek egy furcsa hozzáállása a fizikai valósághoz, melyet nyugodtan nevezhetsz égi humornak. Ez pedig az, hogy bár imád mindig meghallgatásra talál, a választ nem mindig úgy kapod, ahogy várod. Mégis úgy, ahogyan lelkednek üdvére válik – ahogy mondani szokták.

Az ima arra is jó, hogy a kapcsolatot kiépítse. Nem mindenkinek megy könnyedén az égi telefonhívás. Ha nem is hiszed még, hogy ők itt vannak, rád várnak, fogalmazz meg egy rövid kérést! Nem muszáj imának nevezni. Kérd, hogy lépjenek kapcsolatba veled, adják jelét annak, hogy itt vannak, hogy könnyebb legyen a dolgod egopajtással. Mindannyian más szakaszát éljük ugyanis életünknek, így az angyalkommunikáció nem ugyanazt jelenti nekem, mint neked. A tudatosodás együtthatója, hogy az égi segítség nem marad a tudatalatti homályában, hanem napfénynél is kiválóan működik. Ehhez életben tartóddal, egóddal,le kell játszanod a nagy játszmát. Nem is jó kifejezés erre a folyamatra a játszma, mert itt nem a győzelem a fontos, hanem az erőegyensúly kialakítása. A földi éntudat/ego mellett legyen ereje és élettere az égi vagy belső éntudatnak is.

Fogalmazz meg hát egy rövid imát akkor is, ha nem veszed még teljesen komolyan az angyali segítséget.
Csak úgy magadban, elég, ha ennyit mondasz: angyalok, lépjetek kapcsolatba velem! Konkrétabb is lehetsz, ha kíváncsi vagy személyes őrangyalodra. Hívd őt! Ő születésed óta veled él, a pillanatot várva, amikor nyíltan is segítségedre lehet. Nem kell, hogy higgy benne, csak hívd és várd, mi történik. Ha lezárod magad, nem fogod észrevenni a jelenlétét.

Az imában a lélek kér segítséget, csupaszra vetkőzve. Ez azt jelenti, hogy elfogadod az ég hatalmát, átadod neki kérésed, s rábízod, hogyan küld segítséget. Az imában el kell engedned egódat, különben csak a szádat hagyják el a hangok, de lelked érintetlen marad. Az angyalok tudják, melyik kérés érkezik szívből, őszintén.

Ha imádkozol, lemondasz személyes akaratod jelentőségéről, s magadat az égi vezettetésre bízod. Ha ezt megteszed, lelked erős védelmet élvez. Az angyalok átölelik és megvédik azoktól a kísértésektől, melyek a bizonytalanságból erednek. Ha tudod, hogy angyali segítőid imáidat meghallgatva érted dolgoznak, azt is tudod, hogy nem történhet semmi olyan, amit fejlődésed ellen tenne.

Az ima azonban önmagában még nem elég. Hiába kérek, nem kapok? – kérded. Az ég válasza: „ha minden úgy történne, ahogy az ember kívánná, nagy káosz uralkodna a Földön”. Egy kis gondolatfonál: ha mindig minden kívánság teljesülne, hogyan fejlődnél? Mi lenne az értelme életednek? Nagyon hamar beleunnál az egészbe.

Az ég akkor teljesít, ha a kívánság egyezik a felsőbb akarattal. Ha kérésed belesimul az isteni tervbe. Hűha, hát ez nem olyan jó hír. Azért ne törje le hited, hiszen ha nem csak kérsz, de meg is teszel mindent, hogy vágyad teljesüljön, nagyon nagy eséllyel indulsz az égi kegy elnyeréséért.

Amikor imádkozol, tedd azt magadban, egyedül, nem kell, hogy mások is hallják. Ez egy bensőséges
kapcsolat, melyben Istennel – vagy az ő angyalaival – beszélgetsz, nincs szükség hozzá harmadik személyre.

 ÍRJ LEVELET!

Elszoktál már a levélírástól? Ugye, az elektronika korában nem postán küldözgetjük üzeneteinket. Nincs idő a választ megvárni, és a távolságok sem érzékelhetők már, mint korábban. Sebtében történik minden.
Számítógéppel írni sokkal gyorsabb és egyszerűbb, a hibákat kijavítja a gép, nem kell áthúzni, gondolkodni a helyesíráson, nem kell gyöngybetűket formázni. Ez elég nem jó, nem is tudod, mennyire nem! Az írás olyan készség, melyet nem helyettesít a billentyűzet püfölése. A kéz és az agy között szoros kapcsolat van. Az agyból jövő információt az ujjak segítségével öntőd formába. Mindenki másmilyen formába. A gép ugyanazt a betűt írja, ha a 8 éves gyermek üti le, és akkor is, ha a nyolcvanéves nagyapja. Nem vagy benne belső valóddal. Nem tudom, érted-e. A betűk formája, mérete, szabálytalansága sokkal több árnyaltságot tesz lehetővé, kifejezi azt a
szellemet, aki te vagy. A papíron másképp formálódnak a szavak. Elcsúsznak a betűk, más alakúra sikeredik egyik-másik. Mit jelent ez? Hogy beszél a lelked? Próbáld ki, hogy nem a gépeden írod naplódat, vagy levelet írsz kézzel. Mennyivel különlegesebb úgy mondatokat formálni, hogy tudod, nem javíthatsz. Azok a gondolatok úgy jönnek elő belőled, ahogy akkor éppen érzel. Itt a számítógépen bármikor egy apró mozdulattal kitörölhetsz egész oldalakat, meggondolhatod magad. Mondjuk azt, hogy papíron ezt nem teheted. Amit egyszer leírtál, az ott
van. Milyen az, vállalni minden betűdet? Milyen az, nem korrigálni? Milyen azt visszaolvasni, ami akkor és ott jött át belőled? Őszinte. Valódi. Nem kozmetikázott.

 Ha az angyaloknak írsz, kénytelen vagy kézzel írni, tollat használni, mert utána el kell égetned a levelet.
Jelentősebb dolog az írás, mint a szóbeli ima? – kérded. Úgy gondolom, van, amikor igen. A szavakat nagyon könnyelműen használjuk. Hányszor kapod azon magad, hogy beszél a szád, de fogalmad sincs, mit mondtál, hiszen akihez beszélsz, elég furán néz rád. Mi van – kérded –, mit mondtam? Hát ez az. Beszélsz kéket-zöldet, senki nem érti, mire valók akkor a szavak? Agyad közben teljességgel máshol kalandozik. Vagyis a kimondott szó csak hangok üres sorozata, nincs benne tartalom. Pedig ez nagyon lényeges.

Az írásnak akkor van kiemelt jelentősége, ha nem szokványos kérésed van, ha valamit kiemelten szeretnél.Ekkor nagyon jó megoldás írásban továbbítani a kérést.

Írni nem lehet úgy, hogy máshol járnak a gondolataid, mert más szavak kerekednek ki ujjaid közül.

A levélben továbbított üzenet nyomatékos. Ugye, nem szívesen írsz le olyasmit, ami szíved legbelsőbb vágya, netán valami titok. Mit szólna hozzá párod, mit gondolnának szüleid, ha tudnák, gyermekeidről nem is beszélve…

Pedig van az angyalkommunikációnak mások számára látható formája is, mely ugyanúgy működik,
hatásossága rajtad áll. Később erről is beszélünk: ez a képek, szövegek kifüggesztése.

A levélírás nyomatékosítja a kívánságot. S ha sikerül teljesen ráhangolódnod a kérésre, olyasmit is
tapasztalhatsz, ami komoly csodálatot vív ki az angyalok iránt. Amikor elég gyakorlottá válsz az angyali segítségkérésben, már nem csodának, hanem együttműködésnek veszed részükről. Miről beszélek? Írás közben olyan szavak, szófordulatok, netán vágyak folynak ki az ujjaidból és ivódnak a papír fehérjébe, melyekről nincs is tudomásod, melyeket nem is akartál leírni. Mi történik ilyenkor? Az angyalok vezetik a kezed. Azt szeretnék, hogy bátran kérj, engedd útjára a kívánságod. A komoly ráhangolódás segít ebben. Ezért nem jó a hirtelen jött, elkapkodott kérés. Nem biztos, hogy azt a választ kapod, ami helytálló.

Mielőtt írni kezdesz, nyugodtan végezz egy kis angyali szertartást. Nem ez a lényeg, de kérésed
nyomatékosítja. Gyújts gyertyát, hangolódj rá kérésedre, írd le a lehető legvilágosabban, egyszerűen, minél érthetőbben. A pontos kinyilvánítás fontos. „Kedves Őrangyalom, nagyon vágyom egy kiskutyára. Azt szeretném, ha kicsi lenne, barna színű, símogatnivaló. Küldj nekem egy aranyos kis jószágot.” Ha nem mondod el, milyet szeretnél, még kaphatsz egy bozontos, nagy testű jószágot, aki kóbor kutyaként az utcátokban tűnik fel az elkövetkező napokban.

A megírt levelet az angyali postán kell elküldened, azaz el kell égetned. Miért? Mert az angyali vágyteljesítés úgy működik, hogy rábízod az égre. Nem tartogathatod, mert ez ragaszkodást eredményez. Félelmet szül, bizonytalanságot. Muszáj, hogy elengedd magadtól, s bízd az illetékesekre a megvalósítást. Ez akkor válik jelentős mozzanattá, ha erősebben kötődsz a földi dolgokhoz, fontos számodra a szertartás, amikor nem elég gondolatban lejátszani a postázást. Van, akinek nehezebben dolgozik a képzelete. Ha ilyen vagy, számodra fontos a szertartás. Nyisd ki az ablakot, hogy az angyalok be tudjanak jönni hozzád. Igaz, hogy az angyalok
számára nincsenek fizikai korlátok, nem is miattuk kell ezt megtenned. Számodra fontos, hogy bevésődjön: megtetted, amit tudtál. A megírt levelet gyújtsd meg azzal a gondolattal, hogy „angyalok, átadom nektek kérésem, kérlek, fogadjátok szeretettel”. Ejtsd bele egy fém- vagy kerámiaedénybe, – tálba, és hagyd elégni.
Végezd ezt a helyzethez illő komolysággal, hiszen ha játszol, viccet csinálsz a szertartásból, az angyalok sem fognak komolyan venni. Jó, ha gyújtasz mellette egy gyertyát, esetleg odahelyezel egy szál fehér virágot a tál mellé. Még jobb, ha van oltárod, amit ilyenkor angyaloltárként használva végezheted a szertartást. Az elégett levél hamvait szórd szét a kertben vagy egy téren, vagy ahol lehetőséged van rá. Ez így szép, így kerek, méltó a felsőbb hatalomhoz.

Miután ezt megtetted, köszönd meg a közbenjárást.

Könnyen megesik, hogy családod furcsán néz rád emiatt, ezért ha nem egyezik felfogásotok a világok közötti átjárhatóságról, végezd szertartásod magadban. Ám úgy gondolom, hogy ha bármit titkolni, rejtegetni kell a családtagok elől, az nem kiegyensúlyozott családi élet. Könnyebben nevetségessé válsz, ha rejtegeted, amit teszel. A felvállalás mindig egyenes, és tiszteletet ébreszt. Ez vagyok én – mondod –, elvárom azt a családomtól, hogy tiszteletben tartsák szokásaimat, hiszen én is tiszteletben tartom az övékét.

KÉPEK, SZÖVEGEK KIFÜGGESZTÉSE

Megteheted, hogy vágyadat fotó, újságból kivágott kép formájában fejezed ki. Lefényképezed vagy kivágod azt a karórát, számítógépet, autót, házat – ugye, milyen földhözragadt vagyok, mindjárt ezeket a divatos vágyakat sorolom? –, amit elképzeltél magadnak, s kiragasztod az asztalod fölé, vagy egy „Vágyaim” füzetbe.
Nézegesd naponta, meditálj rá, képzeld el, hogy a tiéd, lásd belső szemeid előtt! Érezd, milyen az, hogy megkaptad, mennyire örülsz neki, milyen boldogságot szerez akár neked, akár családod tagjainak.

Ha boldogságod nyomába szeretnél szegődni, úgy értem, házasságod, kapcsolatod kezd minőségen alulivá válni, tegyél ki a lakásba olyan fényképeket, melyeken kettecskén vagytok láthatók egy boldog pillanatban.
Időnként nem árt emlékeztetni magad arra, honnan indultatok. Nem azért, hogy a múltban élj, azt ne tedd, de a stabilitás miatt hasznos lehet. Tudod, azt vonzód magadhoz, amit elképzelsz, ami a gondolataidban jár, s mivel a szem elég határozott csatornán közvetíti az információt az agyhoz, nagyon lényeges, hogy a szemet „lakasd jól”.
Ismerős lehet a keleti életfelfogásból (fengsuj) a tárgyak kihelyezése, pozitív környezet teremtése részben két kezed által, részben szándékos „bevonzás” által.
Talán ösztönösen is érzed, mi vezet vágyaid irányába, amikor egy távoli ország képeivel díszíted fel
szobádat. Oda szeretnél utazni? Üzenj a képekkel az angyaloknak, segítsenek. Nézz rá naponta a képekre, képzeld el, hogy ott vagy… Aztán engedd el az érzést, ne ragaszkodj, ez fontos!

Megteheted, hogy imádat írod le egy papírra, és azt függeszted ki az asztalod fölé a falra. Ezt naponta
elolvasod, akár fennhangon. Sokszor a lényeg a sorok között olvasható, ezért az írott szöveggel légy figyelmes!
Meglehet, sokadszori olvasás után döbbensz rá valami egészen kézenfekvő válaszra. Felismered egyik-másik szó hatalmas jelentőségét, holott eddig csak felolvastad, s nem merengtél el mélyebb értelmén. Az a fantasztikus az angyalkommunikációban, hogy bárhogyan megérkezhet a válasz, és hidd el, sokszor ezek a válaszok eddig is az orrod előtt voltak, csak valami homály miatt nem láthattad, nem láttad.

Amikor már kialakult egyfajta kapcsolat láthatatlan segítőiddel, úgy értem, nyitva van a kapud, melyen az angyalok ki-be járhatnak szabadon, megérezheted, ahogy szelíden ösztökélnek valamire. Számtalanszor tapasztalom. Egyszerűen hallom a fejemben, amint azt mondják: most már tegyél rendet az asztalodon, mert ez a rumli hátráltat a munkában. Vagy: itt az idő, hogy felállj, és ebédet főzz. Akkor fel kell állnom, nincs mese, mert ha nem teszem, a nap folyamán később rájövök, hogy tényleg csúsztam legalább egy órát, és a családom már másból sem áll, mint idegesítő kérdésből: mikor eszünk már. Kell ez? Inkább hallgatok a figyelmeztető
hangokra. Ha így működsz, össze fognak jönni a dolgaid.

MEDITÁCIÓ

A meditáció utazás a belső világba. Ekkor nem az angyalok jönnek hozzád, hanem te mész az ő
birodalmukba. Fantasztikus dolgok történhetnek meditációs utazásod alatt. Olyan tájakon járhatsz, ahol a földi valóságban sosem. Ereje azért is óriási, mert tested a teljes ellazulás állapotában van közben. Nem fogyasztasz energiát, így is lehet mondani. Minden figyelmed a belső történésekre fordítod. Ez olyan áldás fáradt tested számára, amit egyetlen más pihenési forma sem tud nyújtani. Nem csak pihen a test, de olyan energiaforráshoz csatlakozik, mely sokszorosára tölti a lélek tankjait.

A meditáció folyamatos kapcsolatteremtés, belépés a belső világba. Amikor ott vagy, nagyon kézenfekvő, hogy égi vezetőid segítségét kérd. Ebben a helyzetben a lehető legtisztábban tapasztalhatod a segítő szándékot.
Bármilyen kérdésed és kérésed van. Nem baj, ha nem az angyalokkal akarsz kapcsolatba lépni, a lényeg, hogy útmutatásért fordulsz a belső világhoz. Bizonytalanságaidra is választ, megerősítést kapsz. A meditáció csodája, hogy nem kell feltétlenül kérned. Az angyali világ teljes valójában és kéretlenül is meg tud mutatkozni előtted csak azért, mert szándékot fejeztél ki, hogy beléphess oda. Nyitottságod indíték angyali segítőid számára, hogy utat mutassanak, eligazítsanak, hiszen ők akkor is tudják, mi van veled, mi a bajod, ha nem mondod. A meditáció olyan tudatállapot, melyben már az angyali hullámhosszon vagy. Nem kell külön kérni a segítséget.
Azért, hogy ne legyen ilyen könnyű a dolgod – humorizálnak az angyalok –, csak nyugodtan tedd fel kérdésed, és még pontosabb válaszokat fogsz kapni.

A pontos válaszoknál meg kell állni egy kicsit. A belső világ nem mindig, sőt nagyon sokszor nem
egyértelmű. Ha választ vársz, kódolt üzenet érkezik. Az angyalok nem járatosak a fizikai világban, igyekeznek, de saját nyelvüket nem tudják pontosan a miénkre fordítani. Képeket küldenek, jeleneteket, számokat, formákat, melyek a fizikai világban jelentéssel bírnak. Az érzékenyebb, magasabb tudatossági szinten lévők számára konkrétabb – vagy inkább könnyebben észlelhető – jelek érkeznek. Ezért ne éld meg csalódásként, ha első meditációid nem hoznak olyan sikert, mint vártad. Nem is sikerre megy a játék – mondhatnám –, mert semmi verseny, semmi cél nincs benne. A célja az, hogy megtörténjen. Nincs benne elvárás. Amint elvárásod van,
szétoszlik a kép. Hagyni kell, hogy az történjen, ami.

Ha vezetett meditációban kalandozol, tudatos agyad befolyásolja a képzelt belső világot. Ez azonban inkább csak segítség a gyakorlat megszerzéséhez.

Nem baj, ha nem érzékelsz semmit a kezdő meditációidban. Bizonyára működik az előbb említett elvárás, ami megakadályozza, hogy feltáruljon az angyali világ. Ne add fel. Jó úton jársz, csak még sok rajtad a sallang, a földi szemét. Az asztrális világ segít ezektől megtisztulni, de akarnod kell a tisztítást. Ez az első lépés. Tőled indul a dolog, s így ér oda vissza. Egyetlen őrangyal sem tehet erőfeszítést érted, amíg nem fejezed ki ebbéli óhajod.

Nem mindenki számára hoz azonban a meditáció eredményt, nem mindenki érzi magáénak ezt a közlekedési módot az angyalvilágba. Ennek sok oka lehet. Az angyaloknak semmi bajuk nincs ezzel, olyan módon nyilvánulnak meg előtted, ahogy képes vagy őket fogadni. Sosem hoznak olyan helyzetbe, hogy emiatt rossz érzésednek kellene lennie. Ha mégis az van, azt egód generálja.

A meditáció időt kér tőled. Ügy értem, nem tudod elhadarni, mint egy gyors imát. Ha így akarsz kapcsolatba lépni, nagyon hálásak érte angyalaid. Miért? Mert tudják, hogy ezzel földi idődből nem keveset szentelsz nekik, s képes vagy arra is, hogy egódat aludni küldd egy kicsit.

Ha szoktál meditálni, tudod, hogy rá kell készülnöd. Előbb le kell ereszteni a gőzt, le kell csillapítani a háborgó érzelmeket, a feszült testet. Első a relaxálás. Testünk a nap nagy részében feszültség alatt van, bármit teszel, az izmok dolgoznak. A relaxálás bevezetés a meditációba. Sorban ellazítod minden porcikád. Ezt is meg kell tanulni, de olyan nagyszerű hatású, hogy nem okozhat nagy gondot. Próbáld ki gyermekednél! Vezess le nála elalvás előtt relaxációt, úgy belealszik, mint egy kisangyal…

Mikor nem érzel már feszültséget sehol a testben, jöhet az utazás. Az elmélyedés szakasza kinél rövidebb, kinél hosszabb, kinél pedig csak egy gondolatráirányítás, szóval egy pillanat. Tudatossági szint függvénye. Ne bánkódj, ha időbe telik. Ez a módja annak, hogy egyre könnyebb legyen.

A meditáció nem működik, ha nagyon akarod. Ne akard. Engedd. Bármit érzékelsz, látsz, hallasz, azt kaptad akkor. Ha semmit, akkor annak van jelentősége.

Ha nem sikerül ellazulnod, nem tudsz elmélyedni magadban, nem baj. Ha belealszol, hát arra volt éppen szükséged. Sose bánkódj semmi miatt, mert minden érted van. Minden úgy van jól, ahogy van. Az is előfordul, hogy a meditáció során egyszerűen egy hatalmas lökéssel kilöknek. Nem feltétlen az angyalok. Egyszerűen kilökődsz – nem tudok erre jobb szót.

A meditáció időtartama teljesen változó. Van azért egy minimális időszakasz, mely alá nem érdemes
csökkenteni. Ez a fél óra. Ha túl rövid, nem éred el célod: érzékelsz is valamit, meg nem is, s nem tudod eldönteni, igazán mi volt ez az egész. A jelentős meditációs idő egy-két óra. Ezek már olyan utazásokat nyújtanak, melyekben nem csak lelkedet tölti fel a másik világ, de tested is gyógyul közben. A dolgok mindig mindenütt összefüggnek, csak figyelj.

Az angyalok folyamatosan arra késztetnek minket, hogy meditáljunk gyakran, mert ezen az úton igazán hitelesen jutunk belső információhoz. Az angyalok dolga, küldetése, hogy a fizikai világ számára emlékeket hozzanak elő a tudatalattiból. Ezen a módon kerülhetnek legközelebb hozzád, mivel a külvilág zajai igen jól eltompíthatok, viszont éber vagy, a képek többnyire megmaradnak tudatos elmédben. Ennél csak az alvás a mélyebb ellazulás, az álmok azonban – többnyire – nem rögzülnek olyan módon, hogy emlékezz is rájuk.

ÁLMOK

Amikor alszol, kinyílik a kapu. Megnyílik a tudatalatti. Ez az angyalok misztikus játszótere, ahol szabadon közlekedhetnek tudatod és a mélyebb belső világ között. A belső világ az a hely, ahol minden tökéletes, mindened megvan, ahonnan az álmokon keresztül szabadon áradhatnak azok az információk, melyeket tudatos agyad éberen nem enged. Ez az út az angyalok nagy lehetősége. Álmaidban akkor is kapod az üzeneteket, ha nem kéred. Azt mondod, nem szoktál üzeneteket kapni? Bizony, hogy szoktál. Nem emlékszel rájuk? Az meglehet. Tudatos elméd nem rögzít képeket, de az érzések megmaradnak. Az álmok fricskája, hogy minél jobban erőlködsz a képek felidézésén, minél görcsösebben rohannál utánuk, annál könnyebben illannak el, bújnak vissza a kapu mögé. Nem szeretik az ego erőszakosságát. Ez van. Így aztán mit tudunk tenni? Amit az
angyalok annyira szívesen fogadnak: kérni. Kérd őket, hogy mutassanak tisztább képeket.

Kérd őket, hogy engedjék rögzíteni a tudatodban, amit látni engednek. Kérd őket, hogy ne tűnjenek el ezek az emlékek.

Az álomterápia az angyalok egyik kedvenc gyógymódja. Mindig tudják, mire van szükséged, mivel tudnak egyensúlyba hozni. Sokkal jobban ismernek, mint te saját magad, ezért ha szándékaid, céljaid, kéréseid pozitívak, bátran állj elébük, és kérj útmutatást. Persze az álmok nem mindig kedvesek, sokszor egyáltalán nem pozitívak. Miért kapsz ilyen álmokat?

Kezdjük ott, hogy miért tesz az ég különbséget az emberek között, amikor álomfilmeket pergetnek. Miért álmodnak egyesek olyan gyakran és olyan mozgalmasan, mások pedig alig-néha, vagy csak hébe-hóba. S ha már, akkor miért olyan zajos-élénken, hogy reggelre szó szerint lefáradsz bele. Én legalábbis le szoktam, hogy személyes tapasztalataimat is beleszőjem. Elmesélhetném, de nem teszem, miről szólnak álmaim. Meglehetősen kellemesek, és eléggé fáj is másnap, hogy mindez csak egy másik valóságom. Nos a kérdés: mit akarnak az angyalok ezekkel a történésekkel? Némely álomcsoportnak semmi valóságkapcsolata nincs, szürreális, nem létező helyen játszódó képeket látsz. Másfajta álmok pedig a jelenlegi életed helyszínén játszódnak, de minden
olyan más. A távolságok, méretek, na igen. A felhíguló tér jelzi, hogy amiben nappal élsz, az egy tudat által rögzített valóság, amelyben nem tudod kitolni a falakat, kitágítani otthonod méreteit. Nem így az álomvilágban.
Emlékszel? Álmaidban, saját otthonod sem pontos mása a „valódinak”, de felismerhető. Ami roppantul tudattágító, hogy az álmokban minden megnő. Sokkal nagyobb a nappalid, a teraszod, az udvarnak meg alig látod a végét, és a környezet is olyan valóságosan álomszerű. Udvarodból nyíló kis ajtó egy másik városba vezet, vagy a szomszéd kertje csak egy homoktenger, otthonod meg egy hatalmas labirintus. Van ezekre az álmokra találó kifejezés? Ugye hogy csak látni tudod ezeket, beszélni róluk alig?

Emberek jönnek elő a múltadból, ismerősök látogatnak meg vagy hívnak el magukkal. Kik ők, és miért fonódik egybe velük tudatalatti világod? Hol vannak azok a helyek, ahol ismeretlenül megfordulsz? Észbontó látomások, melyek nappal sem hagynak nyugodni. Tiszta képek, de a valóságban nem létező helyek. Jó ott lenni, igaz? Hol van ez? Néha jobb lenne, ha békésebbek lennének éjszakáid? Nem vagy ezzel egyedül.

Itt a reggel. Ráébredsz erre a világra, itt. Keresed azt a másikat. Felpörögnek az emlékképek. Húha. És megint: húha. Hol jártam már megint? Szent isten! Néha mintha a múltat láttad volna, néha egészen futurisztikus a kép, máskor jelenvalód villan fel, és van még egy: az alternatív világ. Amiben most vagy jelen, de semmi nem ismerős. Csak éppen, mintha azt is élnéd. Mint a versben, Nem tudod, te álmodod azt a másik életet, vagy az a másik élet ezt a mostanit. Honnan tudod, hány valóságod van, hány párhuzamos életed játszódik szimultán? Ez a
mostani is csak egy a lehetséges végtelen számú közül?

Szóval szoktad azt érezni este, mikor lefekszel, hogy búcsút intesz ennek a világnak, és indulsz megint abba a másikba? Várod is? Na ez az. Amikor várod, akkor vagy teljesen nyitott azokra az információkra, melyek átjönnek. És ennek sem vagy mindig tudatában. Úgy értem, az álmok rendkívül jó játéknak bizonyulnak, míg csupán annak veszed. Kíváncsian várod az éjjeli eseményeket, mert elszórakoztatnak. Próbáld ki, mi történik akkor, ha értelmezed is.
Nehéz? Persze hogy az. Az álom olyan kommunikációs forma az angyalvilág számára, ami közvetlen, ám – mivel képekben történik – szinte mindig szimbolikus. Jeleket kapsz, képeket, s itt találod jelentőségét az addig megmagyarázhatatlan történeteknek. Ne az álmoskönyvhöz rohanj. Előbb merengj el kicsit. Ha úgy döntesz, fogadod az angyalok üzeneteit, olyan álmok fognak jönni, melyekkel az angyalok segíteni tudnak neked.

S itt jön az, hogy miért nem csak pozitív képeket vetítenek. Mert arról tájékoztatnak, amire éppen szükséged van. A rémálmok is belső világod tükörképei, nem csak a pozitívak. Előfordul, hogy menekülsz, ablakokon mászol ki, vadállatok üldöznek, lőnek rád, csuklyás fekete ember villantja rád világító szemét, vagy a sötétből készül támadni valami? Esetleg zuhansz egy mélységes szakadékba? Igen intenzívek tudnak lenni ezek az álmok. Annyira, hogy tudatod fel is ébreszt, mert egód fenyegetve érzi magát miattuk.

A legjobb megoldás, ha saját életedben keresed a válaszokat, személyes kapcsolatot keresve. Bizonyos típusú álmok csak bizonyos élethelyzetekben jönnek elő. Van ezekre kollektív magyarázat is, úgy értem, lehet tipizálni, de a konkrét indoklás csak személyes összefüggések alapján kapható.

S van itt még egy kérdés. Miért van az, hogy némelyek alig álmodnak maradandó módon? S ha „véletlen” igen, meg is rettennek hű de nagyon, hogy mi volt ez…

Az angyalok olyan módon közelítenek hozzád, ahogy képes vagy fogadni őket. Úgy is lehet mondani,
típustól függ. Ők teljes mértékig alkalmazkodnak hozzád, hiszen olyanok, mint te vagy. Azért választott téged őrangyalod, mert hozzád ő passzol. Csak akkor lehet ugyanis hasznos a társasága, ha fogod is az adását. A könyvek angyalai nem tudnak megszólítani, ha tévénéző típus vagy. Ekkor számodra a filmek, a média angyalai közvetítenek elsősorban. Elsősorban!
Aztán ahogy fejlődsz, fejlődnek veled ők is, és talán a tíz éve még az éjjeli
filmeken megnyugvó személyiséged mára egy könyveken elalvós típusra vált. Hogyan is üzennének elsősorban a filmeken át, ha többé nem ezek a fontosak számodra? Az angyalok ott bukkannak fel, ahol te vagy, ne feledd.
Nem keresni kell őket, hanem figyelni. S mindenütt felbukkannak. Ahogy álmaid vetítővásznán is.

Ha még nem állsz nyilvánvaló kapcsolatban velük, elalvás előtt tégy próbát. Megjegyzem, egódat elégíted ki vele, mert ő a hitetlen. Így aztán pontosabb, ha azt mondom, ne próbát tégy, hanem szólítsd meg őket.
„Angyalok, mutassátok meg magatokat álmomban.” Vagy. „Angyalok, a ma éjszakai álmomban vezessetek rá a megoldásaimra.” Az álmok tehát megoldást közvetítő filmek, tekints rájuk így.

MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK

A művészet helyett találóbb a kreativitás. Az angyali világ „sóvárogva” nézi, hogyan tudunk alkotni,
alkotásainkba érzelmeinket belegyúrni. Ez az emberi élet nagyszerűsége, ami nincs meg a másik világban. Ott csak energia létezik. Fizikai formák, az alkotás öröme, kezdés és vég csak itt van. Ahogy érzelmek is, de ezt csak úgy ideírtam. Az angyalok tehát nem tudnak sóvárogni, csak várni. Várni arra, hogy módot találjanak a segítségnyújtásra. Azt pedig ott tudják megtenni, ahol valami megnyilvánul. Aki nem tesz semmit, szó szerint nem mozdul magáért, ott ők is tehetetlenek. Annyira szeretnék, ha mindenki tudná ezt, mert ez a nyitja a
boldogságnak. Milyen nagy szavak, mégis milyen egyszerű megoldás!

Szólítsd meg angyalodat az alkotásaidon keresztül. Mindegy, mi az. Lehet, hogy rajzolni szeretsz, formákat görgetni a ceruzán át a papírra; lehet, hogy a festés az a színeivel és álomképszerű kifejezési módjával; lehet, hogy a gyöngyfűzés, a fabrikálás, elromlott tárgyak megjavítása, a varrás, az otthon kreatív berendezése, nagyszerű ételek készítése, vagy egyszerűen csak a dolgok gyakorlatias megoldása. És még nem is soroltam fel az összesét, szóval ez mind lehetőség az angyali világ számára, hogy információt közöljön. Bármibe kezdesz, ami az alkotás örömét nyújtja – és hát mi más lenne a gyereknevelés, jut eszembe gyorsan –, kérd hozzá őrangyalod segítségét. Nem csak a kivitelezés lesz sokkal könnyebb, de olyan megoldásokat is mutatnak, melyekre egóból nem jöttél volna rá. Ez a különbség. Az egónak tanulnia kell sok-sok évig, hogy tudjon, a belső
én pedig eleve tud. Tiéd a döntés, melyikkel élsz szívesebben: előbbivel, vagy eredendő önmagaddal. Mennyi időt vesztegetsz felesleges tanulásra életedből? Úgyis arra fogsz haladni, amerre menned kell. Kérdés, egóból teszed – akkor jó sok idő kell hozzá –, vagy rábízod magad az isteni vezettetésre, így sokat le tudsz csípni a felesleges körben járásból.

Úgy gondolod, a művészi kifejezési mód nem sajátod? Ki kell, hogy ábrándítsalak. Benned is eredendően ott munkál a szépség, mert abból vagy. Gátak, kapuk választanak el – ráadásul jó vastagok – saját valódtól, de nincs ezzel semmi baj. Ki így, ki úgy érkezik ebbe a világba. A dolgod éppen az, hogy a gátjaid döntögesd. Ezt hoztad
feladatul. Gátak pedig mindnyájunkban vannak rendesen. Az ego azt mondja, neki nincs ilyen. Mármint gátja.
Pedig nem éppen ő a nagy gát?

Na szóval művészet.
Hogyan tudsz kapcsolatba lépni kreativitásod segítségével? Ha ezt az ösvényt járod, könnyebben nyílik a kapu. Angyalaid örülnek, mert nincs nehéz dolguk veled. Aki színeken, hangokon, formákon át látja a világot, az harmóniában él angyalaival. Jó lenne – mondod –, de akkor miért oly keserves az életed, és miért oly nehéz, művészember létedre? Mert ezt a sorsot választottad, művészemberként kell áthoznod az értékeket. Vállalva e létnek minden buktatóját. És ennek is van, nem kevés. A művészek ugyanis – tetszik, nem tetszik – kissé élhetetlenek. Úgy értik az angyalok, kevéssé van érzékük a gyakorlatias élethez. Nagyon is művész akar lenni, aki úgy érzi, annak született. Vagyis beleesik saját csapdájába. Az élet pedig akkor teljes, ha ugyanúgy megnyilvánul benne a művészet, mint a mindennapi, gyakorlati világ.

Művészetek. Művészet minden alkotás, tehát a párodnak a tálcára bekészített reggeli is, melyen színek, formák, ízek, illatok vegyülnek. Művészet, ami jóllakatja a szépérzéket. Vagy valami ilyesmi. Merthogy a művet lehet a készítő szemével látni, és lehet a néző szemével szemlélni. A két nézőpont nem feltétlen esik egybe, ezért aztán nem is lehet egy lapon említeni. Mindenkinek annyit jelent, amennyit. Az alkotónak örömet szerez egy torzó készítése, beleformálva aktuális vágyait, míg a nézőnek ez csak egy amorf képződmény…

Légy most az alkotó, s kérd angyalodat, hogy a benned zakatoló érzéseket a lehető legérzékletesebben meg tudd formálni. Alkosd bele magad a művedbe. A kérés megmozgatja belső világod, s meglátod, olyan lesz a mű, hogy a végén csodálkozol, hogy' voltál képes erre. A kész mű színével, formájával vagy zenei hangzásával eléd fogja tárni a válaszaid. Furcsa, de amikor alkotsz, el kell veszíteni a józan eszed, csak hagyni, hogy formálódjon az alkotás.

Kérd a segítséget, hogy ha bánatod van, ki tudd alkotni magadból; ha örömöd, akkor az örömöd ölthessen formát. Ha választ vársz, az elmélyült alkotómunka közben megkapod azt is. A feltétele, hogy feledkezz bele. Ne gondolj közben másra, csak az alkotásra. Ez jelenti a pillanatban élést. Erre jó az alkotás, mert aludni tudod küldeni egopajtást. Ilyenkor nincs kontroll alatt a nagy éned, ekkor tudnak segítségedre lenni az angyalok.

S légy most a néző, akire a művészi alkotás hatást gyakorol. Kérheted az angyalokat, hogy egy festmény, egy műtárgy, egy építészeti alkotás, egy koncert vagy egy sláger hangjai, netán egy film vagy irodalmi mű kapcsán megtaláld válaszaidat…

Fontos, hogy az alkotó és a néző értékeinek nem kell azonosnak lennie, nagyon nem.

FIZIKAI LÉTBEN ÉLŐ EMBEREK

Mivel mindannyian ugyanabból a forrásból származunk, az égi üzenetek tisztán átjöhetnek rajtunk keresztül is. Tudtunkon kívül. Hányszor voltál olyan helyzetben, hogy egy pár mondatos beszélgetés hatalmas felismeréseket hozott? Vagy ötletet kaptál, javaslatot, egy jó gondolatot. Az angyalok mindig tudják, hogyan kell megszólítaniuk téged. A kérdés mindig az, veszed-e az üzenetet.

Kérd őket, hogy a mai napon valakitől olyan gondolatokat hallj, melyek számodra üzenetértékkel bírnak.
Tudom, néha nem könnyű rájönni, melyik gondolat volt az üzenet, és nem is mindig tetszik, amit hallasz, de annyit mindenképpen megér a dolog, hogy elgondolkodj kicsit. Mondok egy példát. Egy ismerősöddel „véletlenül” összefutsz a közeli ABC-ben. Már régóta nyaggat, menj el vele egy előadásra. Az ismerősöd kedves ember, de amit ajánl, ahhoz sehogy sem fűlik a fogad. Nem az elhárítás a gond, hanem hogy miért nem akarsz kötélnek állni. Nem arra buzdít, hogy „lépj be”, csak menj el vele. Érted? S már nem először teszi. Gondolkodj a dolgon. Nem erőszakos, nem a hév vezérli, nem a saját csapatát akarja bővíteni egy újabb áldozattal. Ne gondolkodj mindig akkora méretekben, gondolkodj kicsiben! Mi történik veled, ha elmész? Lesz egy szabad
estéd, amikor végre kikapcsolódhatsz, hallasz néhány dolgot, talán lesz közte okosság is. Vagy lesz ott valaki, akivel máshol nem találkozhattál volna. Vagy olyan információt hallasz, amire akkor talán nem is fordítasz figyelmet, de pár hét vagy hónap múltán egyszeriben szükséged lesz rá. A dolgok mindig mindenütt összefüggenek, ezért mondják, hogy bízd rá magad az életedre, angyalaid úgyis vezetik azt. Emberi kapcsolataink is igazán jó útmutatók ám. Figyeld meg, kik vannak körülötted. Kik azok az emberek – főleg barátokra gondolok, vagy közeli ismerősökre –, akik kísérik életed. Kikkel találkozol „véletlenül”? Szóval kiket sodor melléd és feléd az ég. Mit akarnak ezek az emberek közvetíteni? Jó felé haladsz? Pozitív irányba szövöd életed fonalát általuk és velük együtt? Meglehet, a válaszod az lesz: nem. Kell ennél jobb útmutatás? Amikor te
magad jössz rá arra, hogy bizonyos emberek, csoportok, ismerősök nem szolgálják előrehaladásod, s ha igazán őszinte vagy magadhoz, bevallhatod, hogy nagyon is hátráltatnak.

A barátok sokszor emberi bőrbe bújt angyalok, gondolom, nem hat az újdonság erejével ez a mondat. Figyelj rájuk mindig szeretettel és elfogadással, lehet, hogy nem az teszik, vagy mondják, ami tetszik neked, de mindig téged szolgálnak. Nem tudnak róla, mert kódolva van bennük ez a program, de így működnek.

Kik azok az emberek, akiktől nem tudsz elszakadni? Kik azok, akik mindig visszatérnek akkor is, ha hosszú évek óta nem láttátok egymást? Dolgotok van egymással, összeköt a karma – mondod –, s nem is jársz messze az igazságtól. Manapság egyre több régi kapcsolatod éled fel, egyre könnyebb megtalálni régi ismerőseidet, hiszen csak egy-két kattintás a világhálón. Szorosabbá válnak ismeretségeid. Könnyen bepillantasz mások magánéletébe. Ez azért van, mert egyre jobban szükségünk van egymásra. Egyre inkább kezdjük megérteni, hogy egymásért vagyunk, mindannyiunk EGY MÁS: másik arca a nagy egésznek. Jó nagy ez az egész, ha ennyi arc formálja…

A dolog iróniája, hogy néhány negatív tapasztalat is ott szerepel a listádon: néhány kellemetlen kapcsolattal, kellemetlen emberrel is szembe kell nézned, ami éppúgy téged szolgál, mint a kellemes események. Nem szívesen látjuk ezt be, mert inkább hárítunk, szaladunk a felejtés óceánja felé, nehezen adjuk meg magunkat a negatív helyzeteknek. Utólag minden kiderül – mondják az angyalok –, csak hagyd, hogy történjenek veled az események.

És ha neked nem jók ezek az események? Ha nem vagy kibékülve azokkal az emberekkel, akik
körülvesznek? Ha érzed, hogy ez nem az a társaság, nem az a baráti kör, nem az a munkahely, netán nem az a család, mely téged szolgál, melyben jól tudod érezni magad? Jó ösvényen jársz, ha ezt egyáltalán felfedezed.
Vigyázz azonban az emberi kapcsolatokkal, mert – mint minden – ez is félrevezethet! Meglátod majd, miért.

ELTÁVOZOTT SZERETTEID

Ők egy teljesen különleges csoport, ezért külön is kell még velük foglalkozni. Nem maradhatnak ki azonban e sorokból sem.

Számomra különös aktualitása van a dolognak. Az elmúlt hónapban ért véget édesanyám földi életének jelen ciklusa. Tiszteletre méltó módon kezelte betegségét és életét, de megoldás híján nem maradt más választása.
Átmenete fantasztikus élmény volt számomra, bármily furcsán hangzik. Elmondom, bár nagyon személyes, de nagyon idetartozik. Aznap éjjel, távozása után pár órával visszajött álmomban. Valós tudatommal fogadtam, ahogy ott ült ágya szélén (talán a kórházban), és nem fért össze a fejemben a kép és az információ róla: „de hát, anyu, te meghaltál” – mondtam –, „ez nem lehet”! ő pedig csak mosolygott. „Pedig ÉLEK” – mondta, és szerényen a vállát húzogatta. Szép volt, mint annak előtte, és szakadatlan mosolygó. Még bocsánatot kért valamiért, aztán megszakadt a kép.

Írhatnám, hogy fájdalmam az égig ér, de nem tehetem, mert nem ezt érzem.

Lelkemben megcsendültek a harangok, de nem a temetés, hanem az újjászületés harangjai. Boldogság, hogy nem érez már fájdalmat földi teste, és boldogság, hogy mehet tovább, intézheti következő fordulóját, mert ő is tudja: nem végezte be, amiért jött.

Ennyit a személyes élményről.

Hogy az eltávozott itt marad-e földközelben égi segítőként, azt a korábbi kapcsolat minősége határozza meg.
De még ez sem biztos. Vannak, akik úgy érzik biztonságban itt hagyott szeretteiket, ha kísérik tovább életüket.
Gyakran sokkal többet tudnak tenni a negyedik-ötödik dimenzióból, mint amikor még itt éltek. Gátolta őket az anyagi test, az ego.

Hívd őt, ha a segítségére vágysz. Meglehet, vele közvetlenebb vagy, szívesebben beszélsz hozzá. Ha volt megoldatlan ügyetek, meditációban megbeszélheted vele. Kérdezd és válaszol. Figyeld jeleit. Talán felbukkan egy kép róla, szóba kerül valaminek kapcsán, meghallasz egy kedvenc dalát, meglátsz az utcán valakit, aki nagyon hasonlít rá…, de kérésedre rávezethet egy jó megoldásra, amiben talán éppen az ő egyedisége játszik kiemelt szerepet. Sosem véletlen, ha felmerül emléke, alakja, tettei, érzései vagy a hozzá fűződő személyes benyomásaid. Beszélj róla nyugodtan, a szeretet energiája elér hozzá.

Van azonban egy dolog, amit mindenképp el kell mondani. Nem jó, ha fájdalmaddal visszatartod az
eltávozottat.

Könnyeid egód törekvése arra, hogy felismertesse veled: nincs másik dimenzió, a test küldetése itt ér véget egyszer s mindenkorra. Szegény ego nem tehet mást, hiszen ez a saját tapasztalata. Tudja, csak egy módon élheti túl a testet, ha istenlénnyé válik, azaz feladja saját magát, és beleolvad a nagy énbe. Ez nem megy neki könnyen.
Tehát. Ne sírj, mert megkötöd az eltávozott lelkét, s nem tud tovább haladni a végső forráshoz. Az út hosszú, sok mindent kell tennie addig. Szenvedés számára, ha megkötöd, s nem ereszted.

Vagy úgy érzed, ő az, aki nem enged, nem tud elszakadni? Ahogy mondják, gyakori helyzet, hogy az
eltávozott nincs is tudatában sokáig, hogy már nem él, vagy nem hajlandó elfogadni ezt a tényt. Segítséget kap asztráltestének érzékeléséhez, de el is kell azt fogadnia. Annál könnyebb az átmenet, minél inkább istenközeli életet élt. Képei, körülményei megegyeznek elvárásaival. Olyan világ fogadja, amilyet elképzelt. Ha az angyali dimenzió lehetséges valóság volt számára, minden szeretetben része van, és jó eséllyel kaphat isteni kegyelmet a továbbszolgálásra. Ha kéri ezt. A szándékosan Föld körül tartott, el nem engedett szeretted kínlódik, és nem
válik hasznodra, sőt.
(Berente Ági - Angyalok könyve)

 Hogyan kérjük őrangyalunk segítségét- Timár Veronika - videó